Görög Istenek - Arész (Mars)
Zeusz és Héra fia, a vad és rendetlen hadakozás istene. A görög képzelem azonban, mely mindenben a szépet kereste, a vad és vérszomjas hadistent is külső szépséggel ruházta fel és szerelmi viszonyba hozta a szépség istennőjével, Aphroditéval.
A görög mythos nem tulajdonít neki törvényes nőt; a rómaiaknál Mars neje Bellona volt. Állandó kíséretéhez tartoznak: Erisz (viszály), Deimos (félelem), Phobos (rémület); a római mítoszban Metus (félelem) és Pallor (sápadtság).
A trójai háborúban személyesen részt vett a görögök ellen, de Athéné segítségével Diomedes megsebesítette, mire visszatért az Olimposzra, úgy ordítva fájdalmában, mint tízezer ember. Más ízben maga Athéné egy súlyos követ zúdított nyakára, úgy, hogy a földre bukott. A görögöknél általában kisebb tiszteletben állt, mint a harcias és hódító római népnél. A régi itáliai törzsek Marsot (Mamers, Mavors, Mars pater) mint az erő és hatalom istenét imádták. Ő volt atyja Róma alapítójának, mert Rhea Sylvia tőle szülte Romulust és Remust. Több temploma volt Rómában s Martius hónapot nevének szentelték, s ennek folytán több ünnepet tartottak tiszteletére. Október idusán nagy versenyfutással ünnepelték. - Neki volt szentelve a Marsmező (Campus Martius), hol Augustus császár híres templomot emelt tiszteletére. Minden hadjárat elején áldozatot mutattak be Marsnak s a hadvezér esdőleg ég felé emelte Mars pajzsát, melyet Numa Pompilius az égből kapott volt. A katonák hite szerint Mars látatlanul mindig seregeik előtt haladt a háborúban, s innen nyerte Gradivus nevét. A hadi zsákmány egy részét tiszteletére szentelték.
Az attikai monda szerint Arész megölte Poszeidón egyik fiát, s midőn ez az istenek előtt vádat emelt ellene, törvényszéket ültek fölötte és fölmentették egy Athén melletti halmon; s ettől fogva e halom és a rajta ülésező bíróság az Areopag nevét nyerte. Thebában mint a döghalál pusztító istenét tisztelték s ez értelemben emlékszik róla Szophoklész az« Oedipus király »nagyszerű kardalában.
Szentelt állatai a farkas és kakas voltak. Kakassá változtatta szolgáját, Alektryont, mert elaludt és rosszul őrizte az ajtót, míg ura látogatáson volt Aphroditénál, s így oka lett annak, hogy Hephaestos, figyelmessé tétetve a napisten által, a szerelmespárt meglepte és hálójában megfogta. Árrést, mint erős, izmos nyakú, rövid, sűrű hajú férfit ábrázolják, széles mellel, merész és fenyegető arckifejezéssel. A hatalmas, katonás alakot még ma is marconának (martialis) nevezik.
