Mester Györgyi Tréfi című meséjében egy huncut hangya inkább rímeket faragna, mint búzaszemet cipelne társaival a boly felé.
A történet véget ér, de a hangyasor, a búzaszem, Tréfi csápjai és a téli boly mögött még ott marad néhány meglepő kérdés.
Tréfi
Mester Györgyi
Mindenki tudta, hogy a bolyban nincs nagyobb tréfagyáros a kicsi hangyánál.
Tréfi, mert társai csak így nevezték, ha kellett, ha nem, folyton viccelt. Munka közben, meg azután is, megnevettette a többieket, rímeket faragott, tréfákat gyártott, többnyire persze nem a maga, hanem a mások rovására.
A munkában sosem járt az élen, a többiek azonban, cserébe a sok jó viccért, általában elnézték neki. Nem lehetett rá haragudni, hiszen állandóan vidám volt, mindenkire rámosolygott, két kicsi csápja folyton rezgett a visszatartott nevetéstől, és még a szeme se állt jól a huncutnak.
Egy napon azonban csúnya tréfát eszelt ki, csak hogy a munka alól kihúzza magát. Aznap olyan kedve volt, sőt, olyan jó kedve volt, hogy azt semmiképpen nem akarta nehéz cipekedéssel, gyaloglással, munkával elrontani.
Mint minden ősszel, készülvén a hamarosan beköszöntő hideg évszakra, a hangyák zsinóralakban a boly felé meneteltek, hátukon egy-egy téli élelemnek szánt maggal, levéldarabkával, ő váratlanul kiállt a sorból, és az őt követő kis hangyát, Szorgoskát is megállította.
- Egy kis szívességet kérnék tőled - kezdte nagy fondorlatosan.
- Ugyan mit? - kérdezte gyanútlanul a dolgos hangyácska.
- Tudod - folytatta Tréfi -, nekem most fontosabb dolgom lenne az élelem szállításánál. Rímeket kellene faragnom a következő nagy, versben előadott tréfámhoz.
- És az nagyon fárasztó munka, az a „rímfaragás”? - kérdezte Szorgoska.
- Hát bizony, az nagy munka, hatalmas feladat - válaszolta Tréfi. - Ezért is lenne szükségem a segítségedre. Te jó erőben lévő, széles hátú, dolgos csapattársam vagy, neked meg se kottyanna, ha egy mag helyett kettőt vennél a válladra. Meg aztán már nincs is olyan messze a boly, nem kellene sokáig cipelned a kettős terhet.
Szorgoska nem volt híres a nagy eszéről, ezért nem sokáig gondolkodott. Ha már Tréfinek fontosabb feladata van, az a fránya „rímfaragás”, akkor bizony ő nem lesz rest, és segít neki. Nehogy már azt mondják, hogy nincs benne csapatszellem, sőt, ha nem vállalja a feladatot, még az is kiderülhet, hogy nem is olyan erős és széles hátú, mint amilyennek Tréfi tartja őt.
A búzaszem gazdát, illetve hátat cserélt, és a kis hordár most már a kettős terhet kezdte el vonszolni a boly irányába.
Tréfi, jó szokása szerint, nevetett egyet, vidáman kiállt a sorból, félrehúzódott egy bokor alá, és hanyatt fekve várta, hogy elvonuljon a dolgos hangyasereg.
A hűs árnyékban olyan jól érezte magát, hogy váratlanul elaludt. Furcsa álmot látott.
Leesett a hó, dideregtek az ágak, a hangyák a jó meleg bolyba húzódtak, őt azonban nem engedték be.
A bolyt őrző kapus a következő szavakkal utasította el: te csak maradj odakinn. A rímeidből faragj magadnak házat, tréfából rakjál tüzet, nevess a vicceiden, míg csak fel nem melegedsz, és akkor majd vidáman áttelelsz.
Az álom olyan rémisztőnek tűnt, hogy nagyot csuklott, és azonnal felébredt.
Hogy hogyan élte volna túl a zord hideget, nem is akarta megtudni.
Kilesett a bokor alól, s látta, ha siet, a hosszan kígyózó hangyasor végét még eléri. Nyaka közé szedte a lábát, és cseppet se mosolyogva, de annál lelkesebben, leelőzött mindenkit, mígnem utolérte a dupla magteherrel küszködő Szorgoskát.
- Add csak vissza az én búzaszememet, most már viszem majd magam.
- De ügyes vagy! Ilyen hamar kifaragtad azokat a nehéz rímeket? - kérdezte csodálkozva Szorgoska.
- Csak elkezdtem, de majd később, munka után folytatom - felelte Tréfi, most az egyszer nem mosolyogva, hanem teljes komolysággal. - Ja, és köszönöm a segítségedet, alkalomadtán viszonzom is - mondta.
Majd régi énjét nem meghazudtolva, mosolyogva visszaállt társai, a szorgosan cipekedő hangyák közé.
Hangyasztrádák, magraktárak és téli rejtekhelyek – mi igaz Tréfi világából?
Tréfi történetében a hangyák ősszel hosszú sorban menetelnek a boly felé, hátukon magokkal és levéldarabkákkal. A kis tréfagyáros inkább rímeket faragna, ezért saját búzaszemét is Szorgoska hátára teszi.
De álljunk csak meg egy pillanatra ennél a búzaszemnél!
Tényleg cipelnek magokat a hangyák? Miért vonulnak sorban? Honnan tudják, merre van a boly? És mi történik, ha egy falat akkora, hogy egyetlen hangya meg sem tudja mozdítani?
Tréfi meséje itt véget ért. A hangyák valódi története viszont csak most kezdődik.
Búzaszem egy hangya hátán? Ez bizony megtörténhet
A mesében a hangyák „téli élelemnek szánt maggal” igyekeznek hazafelé. Elsőre ez tipikus mesebeli képnek tűnik: a szorgalmas hangya egész nyáron gyűjtöget, aztán télen előveszi az éléskamra készletét.
Csakhogy a történetnek ezen a pontján meglepően közel kerülünk a valósághoz.
Nem minden hangyafaj gyűjt magokat, de vannak közöttük valódi magspecialisták. A Messor nemzetségbe tartozó fajokat maggyűjtő hangyáknak is nevezik. A dolgozók fűfélék és más növények magjait keresik, felveszik őket, majd a föld alatti fészekbe szállítják. Ott külön kamrákban is tárolhatják a begyűjtött készletet.
Vagyis egy maggal hazafelé baktató hangya egyáltalán nem csak mesei kép. A Messor structor nevű faj ráadásul Magyarországról is ismert.
És itt jön az első érdekes fordulat.
A mag nem feltétlenül marad ott örökre. A maggyűjtő hangyák a növények életére is hatással lehetnek: rengeteg magot fogyasztanak el, más magok viszont elszóródhatnak vagy épségben kerülhetnek ki a boly környékére.
Egy falatból növényszállítás
Így ugyanaz a hangya egyszerre lehet magevő és akaratlan magszállító. Tréfi búzaszeme tehát nem is olyan mesés rakomány.
Ki rajzolta fel a hangyák útját?
A mesében a hangyák „zsinóralakban” haladnak.
Ha nyáron megfigyelsz egy hangyák által sűrűn járt ösvényt, valóban láthatsz ilyet. Hangyák jönnek az egyik irányból, hangyák mennek a másikba, és sokszor feltűnően pontosan ugyanazt az útvonalat használják.
Pedig nincs előttük tábla.
Nincs felfestett fehér csík.
És senki sem áll az útkereszteződésnél apró rendőrsapkában.
Sok hangyafajnál a megoldás kémiai jelzés. A táplálékot megtaláló dolgozó visszafelé haladva illatanyagot, úgynevezett feromont hagyhat maga után. A társai érzékelhetik ezt az útvonalat, elindulhatnak rajta, és ha ők is sikeresen eljutnak az élelemhez, visszatéréskor tovább erősíthetik a nyomot.
Képzelj el egy olyan ösvényt, amelyre minden sikeresen hazatérő hangya még egy halvány útjelzést fest.
Minél többen járnak arra, annál könnyebben követhetővé válik.
Ha viszont elfogy az élelem, és a hangyák már nem erősítik tovább a jelzést, az illat fokozatosan eltűnik.
Nincs forgalomirányító
A hangyasor nem azért alakul ki, mert egy főnök kijelölte az útvonalat. Sok hangya apró döntéseiből egyszer csak létrejön egy közösen használt út.
Az egyes hangyák csak a közvetlen környezetük egy kis részét érzékelik, a sok apró jelből mégis rendezett viselkedés alakulhat ki.
Ha kíváncsi vagy más állatok különös üzeneteire is, nézd meg a Hogyan beszélgetnek az állatok? című Mesefarm-anyagot is.
Tréfi csápja nem dísz
A történet elején Tréfi két kis csápja folyton rezeg a visszatartott nevetéstől.
Egy valódi hangya persze nem azért mozgatja a csápját, mert mindjárt elneveti magát.
A csáp az egyik legfontosabb érzékelő szerve.
Az ember külön használja az orrát a szagokhoz és az ujjait a tapintáshoz. Egy rovar csápján különféle érzékelők sorakoznak, amelyek többek között kémiai anyagokat, érintést és rezgéseket is érzékelhetnek.
Ezért látod gyakran, hogy két találkozó hangya mintha összeérintené vagy végigtapogatná egymást a csápjával.
Nekünk csak két apró, ide-oda mozgó pálcikának tűnik. A hangya számára viszont ez a környezet felderítésének egyik legfontosabb eszköze.
Tudtad-e?
A hangyák világában az illatok nem egyszerűen azt jelenthetik, hogy valami „jó szagú” vagy „büdös”. Kémiai jelek segítségével táplálékhoz vezető útvonalat is jelölhetnek, és más helyzetekben egészen más üzeneteket közvetíthetnek.
A hangyák kommunikációja jóval gazdagabb annál, mint amit kívülről egy csendben vonuló hangyasorból sejtenénk.
Mi történik, ha a falat túl nagy?
Szorgoska a mesében végül két mag terhét cipeli.
A természetben is előfordul, hogy egy hangya olyan táplálékot talál, amelyet egyedül nem tud elszállítani.
Ilyenkor több hangyafajnál társak érkezhetnek, és megkezdődhet a közös szállítás. Egyes fajoknál a túl nagy rakományt felfedező dolgozó további hangyákat is toborozhat. Ezután többen fogják meg ugyanazt a tárgyat, és együtt próbálják eljuttatni a fészekig.
Elsőre egyszerűnek hangzik.
Hárman erősebbek, mint egy.
Csakhogy próbáljatok meg négyen megfogni egy nagy dobozt úgy, hogy előtte senki sem mondja meg, ki merre induljon.
Az egyik húzza jobbra. A másik balra. Valaki túl gyors. Valaki lemarad.
A hangyáknál is valódi feladat az összehangolódás.
A közös munka egyik nagy előnye, hogy olyan tárgyakat is képesek megmozdítani, amelyek egyetlen hangya számára már túl nagyok vagy túl nehezek lennének.
Egyes hangyacsoportok még akadályokkal teli útvonalon is képesek együtt mozgatni nagy tárgyakat, miközben a csoport tagjai csatlakoznak a rakományhoz vagy leválnak róla.
Csapatmunka parancsnok nélkül
Vagyis nincs szükség arra, hogy egyetlen hangya is átlássa az egész feladatot.
A csapat olyan problémát oldhat meg, amelynek teljes megoldását egyik tagja sem hordozza a fejében.
Ez talán a hangyák világának egyik legérdekesebb trükkje. Erről még többet találsz a Hogyan működik a rovarvilág szupercsapata? című Mesefarm-anyagban.
De hogyan bír el egy ilyen apró állat ekkora terhet?
Egy mag mellett egy hangya még kisebbnek látszik.
Innen könnyű eljutni ahhoz a sokszor ismételt mondathoz, hogy „a hangya a saját testsúlya sokszorosát képes felemelni”.
Ez igaz irányba mutat, de érdemes egy kicsit közelebbről megnézni.
A hangya egyik nagy előnye egyszerűen az, hogy kicsi.
Ahogy egy állat mérete csökken, a testtömege gyorsabban csökken, mint az izmok erőkifejtésében fontos keresztmetszetek. Ezért egy apró állat a saját testtömegéhez képest arányosan jóval nagyobb erőt fejthet ki, mint egy nagyobb állat. A külső váz is más mechanikai lehetőségeket ad ezen az apró méretskálán.
Egy hangyafaj nyaki ízületét laboratóriumban külön is megvizsgálták. Az ízület csak a hangya saját testsúlyának több ezerszeresének megfelelő terhelésnél szakadt el.
Fontos különbség
Ez nem azt jelenti, hogy a hangya több ezerszeres testsúlyt képes hazacipelni.
A vizsgálat azt mutatta meg, mekkora terhelést bír ki egy testrész szakadás előtt. A teher cipeléséhez viszont izmoknak kell dolgozniuk, az állatnak mozognia kell, kapaszkodnia és egyensúlyoznia is.
Ez jó példa arra, hogy egy látványos szám önmagában még nem mond el mindent.
És amikor leesik a hó?
Tréfi álmában megérkezik a tél. A hó alatt dideregnek az ágak, társai pedig behúzódnak a jó meleg bolyba.
De mit csinál ilyenkor egy valódi hangyaboly?
A válasz attól is függ, melyik hangyafajról és milyen éghajlatról beszélünk. A mérsékelt égöv hideg teléhez alkalmazkodott hangyák azonban nem egyszerűen ugyanúgy folytatják az életüket a föld alatt, csak becsukják maguk mögött az ajtót.
A hidegben az anyagcsere lelassul, és az aktivitás erősen csökkenhet.
Egyes mérsékelt égövi hangyáknál a lárvák fejlődése télen diapauzába kerülhet: mintha egy időre megnyomnák rajtuk a szünet gombot. A kifejlett dolgozók is áttelelhetnek, miközben jóval lassabbá válik az életműködésük.
Ettől még nem feltétlenül mozdulatlanok egész télen.
A rovarok téli nyugalma nem egyszerűen „hosszú alvás”. Az anyagcsere, a fejlődés, az energiatartalékok felhasználása és a hidegtűrés is megváltozhat.
Mese és valóság
Tréfi álma itt megint összekever egy kis mesét egy kis valósággal.
A hangyák valóban visszahúzódhatnak a fészekbe a hideg elől, de nem minden faj él téli magraktárból, és nem úgy telelnek, mint egy kamrába bezárkózó mesebeli család.
Ha kíváncsi vagy, hányféle más módon lehet túlélni a telet, folytasd a felfedezést a Hogyan vészelik át az állatok a telet? című Mesefarm-anyaggal.
Hangyapróba – mit fedeztél fel?
Most kiderül, mennyi minden maradt meg a hangyák titkos világából.
1. Mi segíthet abban, hogy sok hangya ugyanazt az útvonalat kövesse?
a) Egy hangya vezeti előttük a sort.
b) A hangyák kémiai jelzéseket hagyhatnak és követhetnek.
c) Mindig a Nap irányába mennek.
d) A bolyból végig látják az élelmet.
2. Minden hangyafaj magokat gyűjt télire?
a) Igen, minden hangya ezt teszi.
b) Csak azok, amelyek erdőben élnek.
c) Nem. Egyes fajok gyűjtenek magokat, mások másféle táplálékot keresnek.
d) A hangyák egyáltalán nem gyűjtenek magokat.
3. Mire lehet jó egy hangya csápja?
Itt több jó válasz is lehet.
a) Kémiai jelek érzékelésére.
b) A környezet kitapogatására.
c) Bizonyos rezgések érzékelésére.
d) Arra, hogy levegőbe emelje vele a táplálékot.
4. Miért szállíthat több hangya közösen egy nagy falatot?
a) Mert egyedül esetleg nem tudnák elmozdítani.
b) Mert mindig ugyanannyi hangyának kell hazatérnie.
c) Mert a bolyba csak párosával lehet belépni.
d) Mert egyetlen hangya sem képes táplálékot szállítani.
5. Melyik állítás írja le legjobban, mi történhet sok mérsékelt égövi hangyával télen?
a) Ugyanolyan aktívak maradnak, mint nyáron.
b) Mind elpusztulnak, és tavasszal új hangyák jelennek meg.
c) Aktivitásuk és anyagcseréjük lelassulhat, egyes fejlődési alakok pedig nyugalmi állapotba kerülhetnek.
d) Egész télen a nyáron gyűjtött búzaszemeket eszik.
Hangyapróba – megoldások
1. Hangyaútvonal
Javasolt válasz
b) Sok fajnál kémiai útjelzések segítik a táplálékhoz vezető ösvény kialakulását.
2. Maggyűjtés
Javasolt válasz
c) Vannak maggyűjtő hangyák, de a hangyafajok táplálkozása nagyon változatos.
3. A csáp szerepe
Javasolt válasz
a), b) és c) A csáp többféle érzékelési feladatban részt vesz. Emelésre viszont nem használják.
4. Közös szállítás
Javasolt válasz
a) A közös szállítás egyik nagy előnye éppen az, hogy több dolgozó együtt nagyobb vagy nehezebb tárgyat is képes mozgatni.
5. Tél a hangyabolyban
Javasolt válasz
c) A hideg időszakban sok mérsékelt égövi hangya életműködése lelassul. Egyes fejlődési alakoknál diapauza is előfordulhat.
Legközelebb nézd meg a hangyasort!
Ha találsz egy forgalmas hangyaösvényt, ne bontsd meg a bolyt, és ne piszkáld a hangyákat. Sokkal érdekesebb csak figyelni őket.
Keress egyetlen dolgozót, és kövesd a szemeddel.
- Merre tart?
- Visz valamit?
- Ugyanazon az útvonalon mennek a többiek is?
- Találkozik szembejövő hangyával?
- Megállnak egy pillanatra?
- Mi történik, ha egy fűszál vagy kavics kerül az útjukba?
Aztán próbálj meg egyetlen hangyát követni addig, amíg el nem tűnik a szemed elől.
Könnyen lehet, hogy néhány perc múlva már egészen másképp látod azt, amit korábban csak egy sor apró fekete pontnak gondoltál.
Mert a hangyasorban nincs útjelző tábla, nincs térképet tartó parancsnok, és nincs forgalomirányító.
Mégis működik.
Tréfi talán csak egy búzaszemet cipelt.
Egy valódi hangya mögött viszont egy egész láthatatlan világ indul útnak.
Mese szerzője: Mester Györgyi.
Mesefarm kiegészítő anyag: Mesefarm / Galantusz Grafika, 2026.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim