Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre[2] (Érmindszent,[1] 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.[3]) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Gyermekkoromtól fogva szeretem a verseket, és már általános iskola harmadik osztálya óta írok magam is.

Aki voltam, bennem él.
Aki vagyok, mendegél.
Aki leszek, engedem.
Aki örök, szeretem.

Az Antovszki Band 2008-ban alakult. Céges rendezvények, esküvői partyk, utcabálak közkedvelt zenekara lett az elmúlt években.

Arany János magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben, Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki.

Budapesten született, fiatal korát Kisorosziban töltötte. Tanulmányait a Debreceni Református Gimnáziumban, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte.

Kosztolányi Dezső és ADY Endre mellett Babits Mihály volt az impresszionista-szimbolista irány legtöbbre tartott művésze.

AZ OLVASÓNAK

Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült.

A Bódai-Soós Judit felvett, írói nevem, „ősnevem”, melyet nagyapáim vezetéknevéből alkottam. Ebből a névből éppen úgy, mint valós gyökérből a fák, táplálkoznak írásaim.

Charles John Huffam Dickens (1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.

A XIX. század elején egy testvérpár, Charles és Mary Lamb mesékké alakították a William Shakespeare történeteit. Céljuk ezzel az ifjúság azon részének bevezetése volt Shakespeare világába, amelyik még túl fiatal az eredeti művek olvasásához.