Mester Györgyi „Az államalapítás ünnepe” – augusztus 20. című meséjében egy kisfiú szemén keresztül élhetjük át az ünnepi tisztavatás fegyelmezett pillanatait, miközben a nagypapájával folytatott beszélgetésből kibontakozik Magyarország születésnapjának valódi jelentősége.
Az avatás
Ő még egészen kicsi volt, mégis, határozottan emlékszik rá, hogy az egész család, beleértve nagymamát és nagypapát, valamint az unokatestvéreit is, ott voltak az avatáson.
Mármint apuka avatásán, amikor katonatisztté felavatták.
A Parlament előtti Kossuth térre kellett menniük, és egy elkerített területen várakozniuk az ünnepség megkezdésére. A leendő tisztek szép, egyenes sorokban álltak, egymás mellett és mögött. A ruhájuk khaki színű volt, a tartásuk egyenes, a fejük büszkén felszegve, az arcukon komolyság és ragyogás.
Eleinte hiába kereste a szemével apukát, sehol se látta. Azután - úgy emlékszik -, volt zászlófelvonás, meg valami felnőttes, ünnepi beszéd, majd a katonák megindultak. Rendezett sorokban, egyszerre léptek, szépen, ütemesen csattogott cipőjük az aszfalton. Aztán hirtelen apuka is feltűnt, büszkén lépdelt el előttük az egyenruhájában.
Neki mintha a szíve is, a cipők koppanására dobbant volna. Ekkor határozta el, katona lesz, mint apuka…
Hazafelé menet, nagypapa egyszer csak elkezdett mesélni valamit. Először nem is igazán értette, mi volt az oka, hogy papa beszélni kezdett. Valami késztetés nyilván volt benne, valami hajtotta, hiszen amúgy sohasem beszélt feleslegesen.
- Nem tudom, megjegyezted-e a mai dátumot? - fogott a mondandójához nagypapa.
- Hát, azt nem - felelte akkor ő.
Hogyan is gondolhatta papa, hogy ő éppen a naptárba fog beletemetkezni, amikor alig várta, hogy a szép, egyenruhában feszítő tiszteket, közöttük apukát megláthassa.
- Akkor feltétlenül jegyezd meg - folytatta a papa -, ma augusztus 20-a van. Tudod, a tisztavatást minden évben ezen a kiemelt ünnepen tartják.
- Mit jelent a „kiemelt ünnep”? - kérdezte akkor ő.
- Ez a nap, vagyis a mai, Szent István királyunk és a magyar államalapítás ünnepe. Nemzeti ünnep. Szent István volt a magyarok első királya. Az általa hozott törvényeknek - kötelezően betartandó szabályoknak - intézkedéseknek köszönhetjük, hogy a magyar nép több mint ezer éve nemzetté vált. - Visszatérve a dátumhoz, ezen a napon az egyház ünnepi körmenetet tart - tudod, a papok -, Szent István emlékére. Budapesten, a Bazilika körül - az a nagy templom, ahol már jártunk veled -, a király jobb kezét, az úgynevezett „Szent Jobb”-ot, egy díszes tartóban körbehordják. Mindeközben a körmenetben részt vevő emberek énekelnek, imádkoznak. Ezt a szertartást - egyházi szokást - Szent Jobb-körmenetnek nevezik. Azért sikerült úgy elmagyaráznom neked, hogy értettél is belőle valamit? - kérdezte ekkor a papa.
- Persze - felelte ő -, pedig anya nemegyszer figyelmeztette, ne válaszoljon ilyen flegmán. - Papa - folytatta -, azt még nem magyaráztad el, hogy mi az a „nemzeti ünnep”?
- Hát, kisunokám, a nemzeti ünnep mindig egy kitüntetett napot jelöl. A mai nap is ilyen. Ilyenkor egy nép vagy egy ország - többek között - a nemzeti összetartozást ünnepli, pl. amikor az adott állam elnyerte a függetlenségét, szabaddá vált. Mi is ezt ünnepeljük augusztus 20-án. Augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította. Ezen alkalomból pl. magas állami kitüntetéseket adnak át, arra érdemes embereknek, akik valami kiemelkedően jót cselekedtek. - Arról ugyanakkor még nem is beszéltünk, hogy, a sok komoly dolog mellett, van még egy, a gyerekek számára is érdekes mozzanata ennek a napnak.
- Mondjad gyorsan, papa. Ez különösen érdekel, miről van szó?
- Este tűzijáték lesz a Duna-parton, valamint ilyenkor zajlik az új kenyér, és az ország tortájának a megkóstolása.
- Papa, ezt az oviban biztosan el fogom mesélni mindenkinek. Szerintem, én leszek aznap a legokosabb, mert ilyesmit biztosan senkinek nem mesélt el a nagypapája. Köszönöm neked.
Mi rejtőzik az augusztus 20-i forgatag mögött?
A mese egy családi emlékből indul: katonák lépnek egyszerre a Kossuth téren, apuka ott vonul közöttük, a kisfiú szíve pedig majdnem velük együtt dobban. Hazafelé a nagypapa története már továbbviszi a napot Szent Istvánhoz, az államalapításhoz, az új kenyérhez, az ünnepi tortához és az esti tűzijátékhoz. Nézzük meg közelebbről, mi rejtőzik ezek mögött!
Együtt dobbannak a léptek
Amikor a katonák díszszemlén vonulnak, a cipőjük egyszerre csattan az aszfalton. Ezt hívják alaki fegyelemnek. Egyetlen ember lépése alig hallatszik a téren, de amikor sokan lépnek ugyanabban a pillanatban, a ritmus messzire visszhangzik. A látvány azért olyan erős, mert mindenki figyel a másikra, és a sok külön mozdulatból egyetlen közös mozgás lesz.
Próbáld ki! Menjetek végig a folyosón vagy a szobában ketten úgy, hogy huszonöt lépésen keresztül pontosan egyszerre érjen le a lábatok a földre. Nem is olyan egyszerű, ugye?
Friss kenyér és ünnepi édesség
Az új kenyér hagyománya a nyár végi aratáshoz kapcsolódik. A betakarított búzából liszt készül, abból pedig kenyér kerül az asztalra. Augusztus 20-án az új kenyeret ünnepélyesen is megszegik, gyakran nemzetiszínű szalaggal díszítve.
A kenyér mellé édesség is jár. Minden évben cukrászok versenyeznek azért, hogy az ő receptjük legyen az Ország Tortája. Nem egyszerűen egy újabb csokitortáról van szó: az elmúlt években mák, szilva, mogyoró vagy éppen sárgabarack is főszerepet kapott már. Egyetlen szeletben így néha egész különös ízpárosítások találkoznak.
Színek az éjszakai égen
Az este egyik legismertebb látványossága a Duna-parti tűzijáték. De mitől lesz az egyik fény vörös, a másik zöld, a harmadik pedig kék? A rakétákban különböző anyagok keverékei égnek el, és ezek más-más színű fényt adnak:
- a konyhasóból is ismert nátrium ragyogó sárga fényt ad,
- a bárium a zöld színekhez kapcsolódik,
- a stroncium vörösre színezi a fényt,
- a rézvegyületek pedig kékes árnyalatot adhatnak.
Figyeld meg! Ha este tűzijátékot látsz, próbáld meg külön-külön megkeresni a sárga, zöld, vörös és kék villanásokat. A kék szín előállítása különösen nehéz, ezért érdemes rá vadászni az égen.
A szabályok, amik összetartanak
Amikor nagypapa Szent István királyról mesél a kisfiúnak, a törvényeket hozza fel példaként. Egy ország persze sokkal bonyolultabb, mint egy társasjáték, de valamiben hasonlítanak: közös szabályok nélkül mindenki a maga feje után menne. A szabályok abban segítenek, hogy tudjuk, mihez tartsuk magunkat, hogyan férünk meg egymás mellett, és mit várhatunk a többiektől.
Szent István több mint ezer éve olyan törvényekkel és intézkedésekkel erősítette meg az országot, amelyek meghatározták a magyar állam működését. Ezért kapcsolódik augusztus 20-a egyszerre az államalapításhoz és első királyunk emlékéhez.
Beszélgessetek róla!
- Voltál már olyan helyzetben, amikor nagyon büszke voltál valakire a családodból? Mit éreztél akkor?
- Miért van szükség közös szabályokra a családban, az óvodában vagy az iskolában? Mi történne, ha senki nem tartaná be őket?
- Ha te készíthetnéd el az ünnepi tortát, milyen magyar gyümölcsöt vagy más ízt tennél bele?
Egy gondolat a végére: A nemzeti ünnep arra is emlékeztet, hogy bár sokfélék vagyunk, van közös történetünk, közös otthonunk és rengeteg olyan dolog, amit együtt őrzünk tovább.
Játékos fejlesztő feladatok a meséhez
1 Képek a fejedben – Ki mondta, ki csinálta?
Olvasd el a mondatokat, és döntsd el, melyik szereplőhöz tartoznak: Kisfiú, Apuka vagy Nagypapa?
- Khaki színű egyenruhában, büszkén lépdelt a díszszemlén. ________________
- Elmagyarázta, miért ünnepeljük az államalapítást és Szent István királyt. ________________
- Úgy érezte, a cipők ütemes csattogására dobban a szíve is. ________________
- Alig várta, hogy az oviban elmesélhesse a többieknek, amit hallott. ________________
Könnyítés: Minden mondathoz adj két nevet, és a gyereknek csak a megfelelőt kell bekarikáznia.
Továbbgondolás: Keress a mesében még egy mondatot, amely pontosan leírja a katonák tartását vagy mozgását a Kossuth téren!
Ezt gyakorolja: szövegértés, emlékezet, lényegkiemelés és a fontos részletek felismerése.
2 Lépésről lépésre – Csattogó ritmusok
A katonák egyszerre léptek, és a cipőjük ütemesen csattogott az aszfalton. Próbáld meg a mondat ritmusát is megszólaltatni!
a) Olvasd fel egyenletesen tapsolva vagy az asztalon dobolva ezt a mondatot:
„Rendezett sorokban, egyszerre léptek, szépen, ütemesen csattogott cipőjük az aszfalton.”
b) Keress a mesében legalább három olyan szót vagy kifejezést, amely a büszkeséget, a rendet vagy az ünnepi hangulatot érzékelteti!
1. ________________________________________
2. ________________________________________
3. ________________________________________
Könnyítés: Tapsold le a szavak szótagjait: ka-to-na, zász-ló-fel-vo-nás, tűz-i-já-ték.
Továbbgondolás: Párban alakítsatok ki egyenletes ritmust tapsból és dobbantásból, közben felváltva mondjatok az ünnephez kapcsolódó szavakat!
Ezt gyakorolja: ritmusérzék, beszédtempó, artikuláció, szókincs és kifejező olvasás.
3 A mi ünnepi tortánk
Képzeld el, hogy te vagy az ország mestercukrásza! Találj ki egy saját ünnepi süteményt.
- Milyen három magyar gyümölcsöt vagy más ízt tennél bele? Például: szilva, meggy, sárgabarack, dió, mogyoró vagy méz.
- Milyen nevet adnál a tortádnak?
- Rajzold le a torta rétegeit, és színezd ki őket úgy, hogy már a képről is sejteni lehessen az ízeket!
__________________________________________________
__________________________________________________
Könnyítés: Válassz ki két kedvenc ízt, és rajzolj egy egyszerű, egyrétegű ünnepi tortát.
Továbbgondolás: Írj 2–3 mondatos ajánlót a tortádhoz, mintha egy ünnepi vásárban szeretnél kedvet csinálni a megkóstolásához!
Ezt gyakorolja: kreativitás, vizuális önkifejezés, ötletalkotás és rövid fogalmazás.
4 Az ünnepi nap forgatókönyve
Az események összekeveredtek. Írd melléjük az 1–4. számot aszerint, milyen sorrendben történtek a mesében!
- ____ Nagypapa hazafelé Szent Istvánról, az államalapításról és az ünnep szokásairól mesél.
- ____ A katonatisztek rendezett sorokban megindulnak a Kossuth téren, köztük apukával.
- ____ A kisfiú elhatározza, hogy az oviban elmeséli a többieknek, amit megtudott.
- ____ A család az elkerített területen várakozik az avatás kezdetére a Parlament előtt.
Könnyítés: Csak azt keresd meg, melyik esemény történt legelőször, és melyik legutoljára.
Továbbgondolás: Keresd meg a mesében: mit mond nagypapa arról, miért éppen augusztus 20-án tartják a tisztavatást?
Ezt gyakorolja: sorrendiség, ok-okozati gondolkodás, szövegből való visszakeresés.
5 Mit jelent az összetartozás?
Gondolj egy olyan közösségre, ahová te is tartozol: lehet a családod, az óvodai vagy iskolai csoportod, egy sportcsapat vagy akár egy baráti társaság.
- Mitől érzed magad biztonságban ebben a közösségben?
__________________________________________________ - Milyen közös szabály segít abban, hogy jól érezzétek magatokat együtt?
__________________________________________________ - Hogyan szoktátok megünnepelni, ha közösen sikerül valami?
__________________________________________________
Könnyítés: Nevezz meg egyetlen dolgot, amit a legjobban szeretsz együtt csinálni a családoddal vagy a csoportoddal.
Továbbgondolás: Beszéljétek meg: miben hasonlíthat egy ország működése egy osztályközösség életéhez, és miben egészen más?
Ezt gyakorolja: önkifejezés, egymásra figyelés, közösségi gondolkodás és a szabályok szerepének megértése.
Megoldások és pedagógiai mankók
A nyitott feladatoknál nincs egyetlen „tankönyvi” jó válasz. Itt az a fontos, hogy a gyerek a meséhez kapcsolódva indokolni, választani, alkotni vagy saját élményt megfogalmazni tudjon.
1 Ki mondta, ki csinálta?
Javasolt válasz
- 1. – Apuka
- 2. – Nagypapa
- 3. – Kisfiú
- 4. – Kisfiú
Továbbgondolás
„A ruhájuk khaki színű volt, a tartásuk egyenes, a fejük büszkén felszegve, az arcukon komolyság és ragyogás.”
2 Csattogó ritmusok
Pedagógiai megjegyzés
A ritmusgyakorlatnál nem a gyorsaság számít, hanem az egyenletesség. A keresett hangulati szavak között szerepelhet például: büszkén, ragyogás, komolyság, kiemelt, díszes. Más, a mese hangulatához valóban kapcsolódó szó vagy kifejezés is elfogadható.
3 A mi ünnepi tortánk
Beszélgetési és alkotási irány
Szabad alkotói feladat. Jó megoldás minden olyan tortaötlet, amelyhez a gyerek ízeket, nevet és képi elképzelést is tud kapcsolni. A továbbgondolt változatnál érdemes arra figyelni, hogy az ajánló valóban elmondja, mitől különleges a kitalált sütemény.
4 Az ünnepi nap forgatókönyve
Javasolt válasz
- A család az elkerített területen várakozik az avatás kezdetére a Parlament előtt.
- A katonatisztek rendezett sorokban megindulnak a Kossuth téren, köztük apukával.
- Nagypapa hazafelé Szent Istvánról, az államalapításról és az ünnep szokásairól mesél.
- A kisfiú elhatározza, hogy az oviban elmeséli a többieknek, amit megtudott.
Továbbgondolás
A továbbgondolásnál a mese szövege adja a kapaszkodót: nagypapa szerint a tisztavatást minden évben ezen a kiemelt ünnepen tartják.
5 Mit jelent az összetartozás?
Beszélgetési irány
Itt a személyes válasz a fontos. Érdemes olyan gondolatokra rávezetni a beszélgetést, mint az egymásra figyelés, a kölcsönös tisztelet, a közös szabályok, a segítség és a közösen átélt siker. A gyerek saját példája akkor is értékes, ha egészen hétköznapi.
Mese szerzője: Mester Györgyi.
Mesefarm kiegészítő anyag: Mesefarm / Galantusz Grafika, 2026.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim