A tűzszerszám
Hans Christian Andersen: A tűzszerszám
Az országúton délcegen lépkedett egy katona: egy-kettő, egy-kettő! A hátán bornyú kard az oldalán, mert háborúból igyekezett hazafelé.
Az országúton délcegen lépkedett egy katona: egy-kettő, egy-kettő! A hátán bornyú kard az oldalán, mert háborúból igyekezett hazafelé.
A kecskebak s róka együtt útazának
Egy szép nyári napon, s kútra találának,
Epesztő szomjoknak csilapítására
Rá állanak a kút széles kávájára.
Láttatok-e valaha időtől megfeketedett, öreg-öreg almáriumot, faragott cirádákkal, levélfüzérekkel díszített ódon szekrényt?
Messze kinn a tengeren kékséges kék a víz, akár a búzavirág szirma, s átlátszó, mint a legtisztább üveg.
Egy sas fent a levegőben
Repülvén, a zöld mezőben
Egy kis fürge báránykát
Vígan ugrándozni lát.
Koosán Ildikó fordítása
Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek.
Hol volt, hol nem volt, hetedhétországon túl, az óperenciás tengeren innét, volt egy öreg király. Ez a király egyszer nagyon megbetegedett, leesett a lábáról, ágyba került s onnét többet fel sem is kelt.
Élt a messinai palotában két hölgy, a nevük Hero és Beatrice. Hero a lánya, Beatrice az unokahúga volt Leonatónak, Messina kormányzójának.
Üzenet Afrikából
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy asszony s annak egy édes meg egy mostoha lánya.
Újabb pénzgondok