Mester Györgyi Hiú Gréta című meséjéhez készült ez a Mesefarm-anyag, amely a figyelemről, az együttműködésről és arról szól, mi történik, ha valaki túl sok helyet foglal el mások elől.
A mese után margarétához kapcsolódó érdekességek, Anyák napi tudástár, fejlesztő feladatok, kvíz és részletes megoldások segítik az otthoni vagy pedagógiai feldolgozást.
A feladatok alsós gyerekeknek készültek: támogatják a szövegértést, az érzelmi intelligenciát, a megfigyelést, a rendszerezést és a közös gondolkodást. Az anyag különösen jól használható Anyák napjához kapcsolódó beszélgetéshez, mesefeldolgozáshoz vagy fejlesztő foglalkozáshoz.
Mester Györgyi - Hiú Gréta
Az öreg hölgy először csak egyetlen margaréta tövet ültetett a kerítés mellé, a kertkapu közelébe, hogy megtudja, megüdül-e a szép virág a komisz, agyagos talajban.
Amikor a növényke kivirágzott, boldogan ültetett további töveket az első mellé. Hamarosan minden járókelőt megállásra késztetett a gyönyörű margaréták látványa.
Az öreg hölgy naponta látogatta kedves virágait. Olykor beszélgetett is velük, becézte, ujjaival gyöngéden cirógatta a hófehér szirmokat.
Egy reggel, miközben a virágokat nézegette, észrevette, hogy egy közülük magasabb szárat és nagyobb fejet növesztett, mint a többi, sőt, hatalmas, sűrű leveleivel teljesen eltakarta virágtársai elől a napot.
Ejnye, te hiú! - dorgálta meg. Egyáltalában nem vagy tekintettel a többiekre, csak magadra gondolsz, hogy neked jusson a legtöbb fény. Nem is vagy te már igazi margaréta, hanem inkább egy hiú Gréta! - mondta.
Akkor váratlanul egy kisfiút pillantott meg a kertkapu közelében. A fiúcska vágyakozva bámult befelé a kerítésen, szemeit fogva tartották az enyhe szélben hófehér lepkerajként hullámzó margaréták.
- Szereted a virágokat? - kérdezte az öreg hölgy.
- Nagyon - mondta a kisfiú. - Nekünk is vannak virágaink, de azok nem ilyen szépek. És ma van Anyák napja…
Akkor az öreg hölgy elővette köténye zsebéből a metszőollót, és sorban kezdte levágni a margarétákat. Még sohasem tett ilyet, a saját vázájába soha nem vitt be kedves virágaiból.
A pompás csokrot azután a kisfiú kezébe nyomta azzal, hogy minden Anyák napján szívesen látja, és vihet a virágokból.
A fiúcska köszönte, és már szaladt is haza.
A földben egyetlen virág maradt csak érintetlenül: hiú Gréta, aki már nem volt igazi margaréta, csak egy nagyra nőtt, kerti növény.
Egészen elszomorodott, irigyelte társait, akiket az öreg hölgy méltónak talált arra, hogy egy csokorba kösse őket, és megajándékozzon velük egy kisfiút. A virágok pedig útra kelhettek, és talán egy érdekesebb, új világot ismerhettek meg a kisfiú jóvoltából.
A következő tavasszal újra kivirágzott az összes növény. Kinyíltak a margaréták is, közöttük hiú Gréta is kibontotta a szirmait. De okulva a történtekből, most nem nyújtózkodott magasabbra társainál, szépen beleolvadt a margaréták hófehéren hullámzó tömegébe, remélve, hogy Anyák napja közeledtével újra eljön a kisfiú, és akkor magával viszi őt is…
A margaréta, az Anyák napja és Hiú Gréta tanulsága
A margaréta: több, mint egy „fehér virág”
A margaréta első pillantásra egyszerű virágnak tűnik: fehér szirmok, sárga közép, zöld szár, kész is a rajz. Csakhogy a természet néha szeret apró trükköket elrejteni ott, ahol minden nagyon ismerősnek látszik.
A margaréta nem csak egyetlen virág, hanem sok apró virág közös munkája. Olyan, mint egy pici virág-lakópark: kívülről egynek látjuk, belül viszont rengeteg apró rész kapcsolódik össze.
A sárga közepe sok kicsi, csöves virágból áll, a fehér „szirmok” pedig külön nyelves virágok. Ezek együtt alkotják azt a virágfejet, amit mi margarétaként ismerünk.
Ezért mondják rá, hogy fészkes virágzatú növény. Ebbe a növénycsaládba tartozik a napraforgó is. Vagyis a margaréta tényleg lehet egy kicsit olyan, mint a napraforgó kisebb, szerényebb rokona.
És itt máris érdekesebb lesz Hiú Gréta története. A margaréta fénykedvelő növény, vagyis szereti a napos helyeket. Gréta is a fény felé nőtt, csak közben egy apróságról megfeledkezett: a többieknek is kellett volna a nap.
Tudtad?
A margarétával sok helyen játszották a „szeret, nem szeret” játékot, amikor valaki sorban letépkedte a fehér szirmokat. Ma már inkább nézni érdemes ezeket a virágokat, nem szétszedni, de maga a játék jól mutatja, mennyire régen része a margaréta az emberek képzeletének.
A margaréta tudományos neve Leucanthemum vulgare. A név görög eredetű része nagyjából azt jelenti: „fehér virág”. Ez elég találó, bár a margaréta ezek után már nem is tűnik olyan egyszerű fehér virágnak.
Agyagos talaj? Nem akadály
A mesében az öreg hölgy először csak próbából ülteti el a margarétát a komisz, agyagos talajba. Ez nem véletlenül érdekes rész. Az agyagos talaj nehéz, tömör, eső után ragadós lehet, szárazon pedig keményre száradhat.
Nem minden növény szereti az ilyen helyet. A margaréta viszont elég kitartó virág. Ha megfelelő körülményeket kap, képes megkapaszkodni és virágozni ott is, ahol más növény már hamarabb feladná.
Ezért is jó szereplője ennek a mesének: egyszerre törékenynek látszik, mégis erős és alkalmazkodó.
Anyák napja: amikor egy egyszerű virág is nagy ügy
Egy csokor virág felnőtt szemmel apróságnak tűnhet. Egy gyereknek viszont nagy ügy lehet: kiválasztani, hazavinni, elrejteni, majd átadni úgy, hogy közben majdnem kipukkan az izgalomtól.
Anyák napján ezért nem az számít igazán, hogy mekkora vagy milyen drága az ajándék. Sokkal fontosabb, hogy valaki készült vele, gondolt a másikra, és örömet szeretett volna szerezni.
Egy margarétacsokor pontosan ilyen ajándék lehet. Egyszerű, kedves, és könnyen érthető még a legkisebbeknek is.
Tudtad?
Régen sokan úgy tartották, hogy a virágoknak saját jelentésük van. Ezt nevezzük virágnyelvnek. Egyes virágokkal hálát, szeretetet, barátságot vagy éppen emlékezést fejeztek ki.
A margarétát gyakran a tiszta szívvel, az egyszerű szeretettel és az ártatlansággal kapcsolták össze. Ezért is illik szépen az Anyák napi jelenethez: nem hivalkodó virág, mégis kedves és világos üzenete van.
Egy kis ünnepi érdekesség
Az Anyák napja mai formája több országban is a 20. század elején terjedt el. Az egyik legismertebb alakja Anna Jarvis volt, aki az édesanyák tiszteletére szerette volna meghonosítani az ünnepet. Az első ünnepségeken a fehér szegfű fontos jelkép lett.
A mesében nem szegfű, hanem margaréta kerül a középpontba, de a fehér virág itt is szépen működik. Nem a drága ajándékot jelenti, hanem azt, hogy valaki szeretettel gondolt az édesanyjára.
Miért különleges a vágott virág?
Amikor egy virág kikerül a kertből, már nemcsak ott szép, ahol nőtt. Bekerülhet egy konyhaasztalra, egy vázába, egy ünnepi reggel közepébe. Olyan, mint egy kis üzenet, amit nem borítékban viszünk, hanem szirmokkal.
A virág így összeköti a kertet az otthonnal. Aki adja, örömet szeretne szerezni. Aki kapja, érzi, hogy gondoltak rá.
Hiú Gréta esete: amikor valaki túl sok fényt vesz el
Gréta történetében az a jó, hogy nem kell belőle nagy prédikációt csinálni. Elég észrevenni, mi történik.
Gréta nagyobbra nő a többieknél. Ez önmagában még nem baj. A gond ott kezdődik, amikor a nagy levelei eltakarják a napot a többi margaréta elől.
Ez a természetben is előfordul. Ha egy növény túl nagyra nő vagy túl sűrűn terjeszkedik, árnyékot vethet a mellette élőkre. Ilyenkor a kisebb növények kevesebb fényt kapnak, lassabban fejlődnek, vagy akár el is gyengülhetnek.
Ezt nevezhetjük árnyékoló hatásnak. Egyszerűbben mondva: ha valaki túl sok helyet foglal el, másoknak kevesebb marad.
És ez nemcsak a kertben fordulhat elő.
Előfordulhat játék közben is, amikor valaki mindig csak ő akar választani. Előfordulhat beszélgetésnél, amikor valaki nem hagyja szóhoz jutni a többieket. Előfordulhat testvérek között, osztályban, csoportban, bárhol, ahol együtt kell figyelni egymásra.
Gréta nem gonosz. Inkább olyan, mint amikor valaki annyira örül annak, hogy ügyes, erős vagy feltűnő, hogy közben nem veszi észre: mások is szeretnének napfényhez jutni.
Mit tanul Gréta?
Gréta akkor kezd másképp gondolkodni, amikor egyedül marad. A többi margaréta csokorba kerül, ő viszont ott marad a földben. Ettől érti meg, hogy nem mindig az jár jól, aki a legfeltűnőbb.
A mese végén Gréta már nem akar mindenki fölé nőni. Ez nem azt jelenti, hogy el kell veszítenie önmagát. Nem kell kevésbé margarétának lennie, és nem kell eltűnnie a többiek között.
Inkább arról van szó, hogy Gréta rájön: akkor is lehet szép margaréta, ha közben a többieknek is jut hely és napfény mellette.
Mert a közösség nem attól jó, hogy mindenki egyforma. Hanem attól, hogy mindenki kap elég helyet, fényt és figyelmet.
Amit felnőttként is érdemes észrevenni
Hiú Gréta története felnőtt szemmel is érdekes. A mese nem azt mondja, hogy baj, ha valaki kiemelkedik. A nagyra növés, az ügyesség, a tehetség vagy a feltűnő szépség önmagában nem hiba.
A kérdés inkább az: mit kezdünk azzal, ha valamiben több jutott nekünk?
Ha csak magunknak akarjuk a legtöbb fényt, könnyen egyedül maradhatunk. Ha viszont úgy használjuk az erőnket, hogy másoknak is jó legyen mellettünk, akkor a különlegesség már nem elválaszt, hanem értékké válik.
Gréta a történet végére nem azért szeretne a többiek közé tartozni, mert kevesebb akar lenni. Hanem azért, mert már érzi: jó lehet része lenni valaminek, ami örömet ad másoknak is.
Most, hogy már megnéztük a margaréta titkait, az Anyák napi virágajándék jelentését és Gréta furcsa helyzetét, jöhet egy kis játékos visszatekintés.
A következő feladatok segítenek észrevenni, ki mit tett a mesében, hogyan változott Gréta, és miért lehet fontos, hogy másoknak is jusson hely a nap alatt.
Fejlesztő feladatok
Mester Györgyi: Hiú Gréta
Korosztály: alsósoknak, kb. 6–10 éveseknek
Használható: otthon, iskolában, fejlesztő foglalkozáson
Fő fejlesztési fókuszok: szövegértés, érzelmi intelligencia, megfigyelés és rendszerezés
1. Megfigyelés és szövegértés
Ebben a részben a mese eseményeit, szereplőit és fontosabb fordulatait figyeljük meg. Nem kell sietni: a cél az, hogy a gyerekek biztonságosan visszataláljanak a történet részleteihez.
1.1 Ki szerepelt a mesében?
Sorold fel, kik vagy mik voltak fontos szereplői a történetnek.
Gondolhatsz emberekre, növényekre és olyan szereplőkre is, akik nem beszélnek sokat, mégis fontosak a mesében.
Válaszaim:
1. ____________________________________________
2. ____________________________________________
3. ____________________________________________
4. ____________________________________________
Fejleszti: figyelem, szereplőfelismerés, szövegértés.
- Haladó változat:
Mondd el azt is, melyik szereplő mit tett a mesében.
1.2 Mi történt előbb?
Tedd időrendbe az eseményeket. Írd a mondatok elé a megfelelő sorszámot!
- ____ Az öreg hölgy margarétát ültetett.
- ____ A kisfiú megállt a kerítésnél.
- ____ Hiú Gréta magasabbra nőtt a többieknél.
- ____ Az öreg hölgy csokrot adott a kisfiúnak.
- ____ A következő tavasszal Gréta már nem nyújtózkodott a többiek fölé.
Fejleszti: időrend, logikus gondolkodás, események követése.
- Könnyített változat:
Csak három eseményt tegyél sorrendbe: ültetés, kisfiú érkezése, csokor átadása. - Haladó változat:
Mondd el azt is, melyik esemény volt a mese fordulópontja.
1.3 Mit vett észre az öreg hölgy?
Figyeld meg, mi változott meg az egyik margarétánál.
Mitől lett Gréta más, mint a többi virág?
Válasz: ________________________________________________________________
Fejleszti: részletmegfigyelés, szövegértés, következtetés.
- Könnyített változat:
Fejezd be a mondatot:
Gréta magasabbra nőtt, és nagy leveleivel… ______________________________ - Haladó változat:
Miért okozott gondot, hogy Gréta nagyobb lett a többieknél?
1.4 Rajzold le a kertet!
Rajzold le a kerítés melletti margarétákat úgy, ahogy elképzelted őket.
A rajzon szerepelhet:
- ☐ az öreg hölgy kertje,
- ☐ a kerítés,
- ☐ a sok margaréta,
- ☐ Hiú Gréta,
- ☐ a kisfiú,
- ☐ a napfény.
A rajzomon ezt szeretném megmutatni: ______________________________
Fejleszti: belső képalkotás, vizuális értelmezés, kreativitás.
- Könnyített változat:
Csak a margarétákat és a napot rajzold le. - Haladó változat:
Próbáld meg a rajzon is megmutatni, hogyan takarta el Gréta a fényt a többiek elől.
1.5 Igaz vagy nem igaz?
Döntsd el, igazak-e az állítások.
- ☐ Igaz ☐ Nem igaz — Az öreg hölgy először csak egyetlen margarétatövet ültetett.
- ☐ Igaz ☐ Nem igaz — Gréta kisebb volt, mint a többi virág.
- ☐ Igaz ☐ Nem igaz — A kisfiú Anyák napjára szeretett volna virágot vinni.
- ☐ Igaz ☐ Nem igaz — Az öreg hölgy minden margarétát levágott, Grétát is.
- ☐ Igaz ☐ Nem igaz — A következő tavasszal Gréta már másképp viselkedett.
Fejleszti: figyelem, emlékezet, szövegértés.
- Könnyített változat:
Csak az első három állítást beszéljétek meg. - Haladó változat:
Javítsd ki a hamis állításokat úgy, hogy igazak legyenek.
2. Nyelvi tudatosság és kifejezés
Ebben a részben a mese szavait, képeit és érdekes kifejezéseit figyeljük meg. Nem nyelvtanórát tartunk, hanem azt nézzük, hogyan dolgozik a nyelv a történetben.
2.1 Érdekes szavak a mesében
Beszéljétek meg, mit jelenthetnek ezek a szavak és kifejezések:
- komisz, agyagos talaj,
- becézte,
- hófehér szirmok,
- lepkerajként hullámzó margaréták,
- hiú,
- méltónak találta.
Fejleszti: szókincs, szövegértés, nyelvi érzékenység.
- Könnyített változat:
Válassz ki három szót, és beszéljétek meg közösen. - Haladó változat:
Mondj mindegyikre egy saját mondatot.
2.2 Mit jelent az, hogy „hiú”?
A mesében Grétát az öreg hölgy hiúnak nevezi.
Beszéljétek meg:
- Mit jelenthet ez a szó?
- Miért illett Grétára?
- Lehet valaki hiú úgy, hogy közben nem akar rosszat?
Fejleszti: fogalomértés, érzelmi árnyalás, beszédkészség.
- Könnyített változat:
Válassz a lehetőségek közül:
A hiú ember vagy szereplő mindig csak magára figyel / mindig alszik / mindig segít másoknak. - Haladó változat:
Mondj egy hétköznapi példát arra, amikor valaki túl sokat akar szerepelni vagy látszani.
2.3 Mondd másképp!
Fogalmazd át egyszerűbb vagy mai nyelven ezeket a mondatokat.
- „Nem vagy tekintettel a többiekre.”
Másképp: ________________________________________________________________ - „A virágok útra kelhettek.”
Másképp: ________________________________________________________________ - „Szépen beleolvadt a margaréták hófehéren hullámzó tömegébe.”
Másképp: ________________________________________________________________
Fejleszti: nyelvi rugalmasság, jelentésmegértés, önálló fogalmazás.
- Könnyített változat:
Csak az első mondatot alakítsd át. - Haladó változat:
Próbáld meg mindhárom mondatot úgy átírni, hogy egy mai gyerek is azonnal értse.
2.4 Hanggal és mozgással
Olvassátok fel vagy játsszátok el röviden ezeket a részeket:
- ☐ az öreg hölgy dorgálja Grétát,
- ☐ a kisfiú vágyakozva nézi a virágokat,
- ☐ Gréta elszomorodik,
- ☐ tavasszal Gréta már nem akar a többiek fölé nőni.
Nem kell színházi előadás. Elég egy hang, egy mozdulat, egy arckifejezés.
Fejleszti: kifejező beszéd, érzelmi felismerés, testtudat.
- Könnyített változat:
Csak arckifejezéssel mutasd meg az érzést. - Haladó változat:
Mondd el ugyanazt a mondatot kétféleképpen: büszkén és szomorúan.
2.5 Virágos hasonlatok
A mese több helyen képekkel dolgozik. Ilyen például a „hófehér lepkerajként hullámzó margaréták”.
Találjatok ki saját hasonlatokat!
- A margaréták olyanok voltak, mint… ____________________________________________
- A napfény úgy érkezett a kertbe, mint… ________________________________________
- Gréta levelei akkorák voltak, mint… ___________________________________________
Fejleszti: képalkotás, szókincs, kreatív nyelvhasználat.
- Könnyített változat:
Fejezd be csak az első mondatot. - Haladó változat:
Írj három saját hasonlatot a kerthez.
3. Kreatív kifejezés és alkotás
Itt a gyerekek nemcsak visszaidézik a mesét, hanem saját képekkel, ötletekkel, új helyzetekkel dolgoznak tovább.
3.1 Készíts virág-lakóparkot!
A margaréta nem csak egyetlen virág, hanem sok apró virág közös „lakóparkja”. Rajzolj vagy készíts papírból egy margarétát úgy, hogy látszódjon: sok apró rész alkot egy nagy virágfejet.
Lehet használni:
- színes ceruzát,
- papírszirmokat,
- ragasztást,
- apró pöttyöket a sárga közepén.
Fejleszti: megfigyelés, finommotorika, természetismereti kapcsolódás.
3.2 Mi lenne, ha Gréta beszélni tudna?
Képzeld el, hogy Gréta a mese végén megszólalhatna.
Mit mondana?
Választhatsz:
- mondhat valamit az öreg hölgynek,
- mondhat valamit a többi margarétának,
- mondhat valamit a kisfiúnak,
- vagy mondhat valamit saját magának.
Gréta mondata: _______________________________________________________
Fejleszti: képzelőerő, empátia, önálló fogalmazás.
- Könnyített változat:
Fejezd be:
„Legközelebb én…” ____________________________________________ - Haladó változat:
Írj 4–5 mondatos rövid levelet Gréta nevében.
3.3 Anyák napi ajándékötlet
Találj ki egy egyszerű Anyák napi ajándékot, amihez nem kell drága dolog.
Lehet például:
- rajz,
- papírvirág,
- kedves üzenet,
- kis kupon,
- közös program ötlete,
- saját készítésű virágos kártya.
Írd vagy rajzold le, mit készítenél, és kinek adnád.
Ezt készíteném: ______________________________________________________
Neki adnám: ___________________________________________________________
Fejleszti: kreativitás, érzelmi kifejezés, tervezés.
3.4 Jelenet kis szerepekkel
Játsszátok el röviden a kert egyik fontos pillanatát: azt, amikor Gréta nagyra nő, és a levelei miatt a többi margaréta kevesebb fényt kap.
Nem kell hosszú jelenetet készíteni. Elég, ha minden szereplő egy-egy mozdulattal vagy mondattal megmutatja, mi történik.
Szerepek lehetnek
- Hiú Gréta,
- többi margaréta,
- napfény,
- öreg hölgy,
- kisfiú,
- szél.
Így is eljátszhatjátok
- A margaréták egymás mellett állnak, mind a nap felé fordulnak.
- A napfény szereplője lassan „besétál” közéjük, vagy a kezével mutatja, merre süt a nap.
- Gréta egyre magasabbra nyújtózik, és nagy leveleket formál a karjával.
- A többi margaréta megmutatja, mi történik velük, ha kevesebb fényt kapnak.
- Az öreg hölgy észreveszi a helyzetet, és egy rövid mondattal figyelmezteti Grétát.
- A jelenet végén próbáljátok ki azt is, hogyan nézne ki a kert, ha Gréta hagyna helyet a többieknek.
Figyeljétek meg közben
- Mikor érezheti magát Gréta fontosnak?
- Mikor kerülnek a többiek háttérbe?
- Mitől lesz a kertben újra több hely?
- Hogyan lehet ezt mozdulattal megmutatni?
Fejleszti: együttműködés, testtudat, érzelmi felismerés, társas helyzetek megértése.
- Könnyített változat:
Csak három szereplővel játsszátok el: Gréta, két margaréta és a napfény. A cél az, hogy mozdulattal látszódjon: mikor jut mindenkinek fény, és mikor nem. - Haladó változat:
Játsszátok el kétszer ugyanazt a jelenetet.
Először úgy, ahogy a mesében történik: Gréta túl sok helyet foglal.
Másodszor úgy, hogy Gréta észreveszi a többieket, és úgy fordul, hogy mindenkinek jusson napfény.
A második változat után beszéljétek meg:
Mi változott meg? Gréta lett kevesebb, vagy csak figyelmesebb?
3.5 Új cím a történethez
Találj ki másik címet a mesének.
Lehet vicces, kedves vagy komolyabb cím is.
Például ilyen irányokban gondolkodhatsz:
- Gréta és a napfény,
- A margaréta, aki túl nagyra nőtt,
- A csokor, amelyből kimaradt valaki,
- A kert tanulsága.
Az én címem: _________________________________________________________
Fejleszti: lényegkiemelés, kreatív gondolkodás, címadás.
4. Logikai és rendszerező gondolkodás
Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az események. Mi miből következik? Mitől változik meg a történet?
4.1 Ki mit tett?
Gondold végig, melyik szereplő mit tett a mesében, és mi lett ennek a következménye.
Először válassz ki egy szereplőt, majd fejezd be a hozzá tartozó mondatokat.
Az öreg hölgy…
Először azt tette, hogy… ________________________________________________
Később azért vágta le a margarétákat, mert… ______________________________
Ezzel segített abban, hogy… _____________________________________________
A kisfiú…
Azért állt meg a kerítésnél, mert… _______________________________________
Amikor megkapta a csokrot, valószínűleg… _________________________________
A virágokat azért vihette haza, hogy… ____________________________________
Hiú Gréta…
Nagyobbra nőtt, mint… _________________________________________________
A nagy leveleivel azt okozta, hogy… ______________________________________
Amikor egyedül maradt, talán azt érezte, hogy… _____________________________
A többi margaréta…
A kertben együtt… _____________________________________________________
Amikor Gréta eltakarta előlük a napot, akkor… ______________________________
A csokorba kerülve… __________________________________________________
Fejleszti: szereplők megfigyelése, ok-okozati gondolkodás, szövegértés, mondatalkotás.
- Könnyített változat:
Csak egy szereplőt válassz ki, és mondd el róla egy mondatban, mit tett. - Haladó változat:
Válassz két szereplőt, és mondd el, hogyan kapcsolódott össze a cselekedetük. Például: mit tett az öreg hölgy, és ez hogyan segített a kisfiúnak?
4.2 Ok és következmény
Párosítsd össze, mi mihez kapcsolódik.
Okok
1. Gréta magasabbra nőtt.
2. A nagy levelek árnyékot vetettek.
3. A kisfiú Anyák napjára virágot szeretett volna.
4. Az öreg hölgy levágta a margarétákat.
5. Gréta egyedül maradt.
Lehetséges következmények
A. A többi virág kevesebb fényt kapott.
B. A kisfiú csokrot vihetett haza.
C. Gréta kimaradt a csokorból.
D. Az öreg hölgy észrevette, hogy Gréta nem figyel a többiekre.
E. Gréta később másképp akart viselkedni.
Párok
1 – ____
2 – ____
3 – ____
4 – ____
5 – ____
Fejleszti: következtetés, logikai kapcsolatok felismerése.
- Könnyített változat:
Beszéljétek meg szóban az első két párost. - Haladó változat:
Találj ki még egy ok-következmény párt a meséből.
4.3 Mi tartozik a kerthez, mi az ünnephez?
Csoportosítsd a szavakat két oszlopba.
Szavak: margaréta, napfény, csokor, anyuka, agyagos talaj, szirmok, ajándék, vázába kerülő virág, levelek, szeretet, kertkapu, ünnep.
Kert / természet
________________________________________
________________________________________
________________________________________
________________________________________
Anyák napja / ajándék
________________________________________
________________________________________
________________________________________
________________________________________
Fejleszti: csoportosítás, fogalmi gondolkodás, szókincs.
- Haladó változat:
Keress olyan szavakat is, amelyek mindkét csoporthoz kapcsolódhatnak.
4.4 Mi változott meg Grétában?
Figyeld meg, milyen volt Gréta a történet elején, és milyen lett a mese végére.
Nem az a fontos, hogy Gréta „rossz” vagy „jó” volt. Inkább azt érdemes észrevenni, hogyan változott meg a figyelme: először főleg magára gondolt, később már a többiek mellett szeretett volna helyet kapni.
A történet elején Gréta…
Nagyobbra nőtt, mint… _________________________________________________
A leveleivel… ________________________________________________________
Leginkább arra figyelt, hogy… __________________________________________
Amikor egyedül maradt…
Azt látta, hogy a többiek… _____________________________________________
Talán azt érezte, hogy… _______________________________________________
Ekkor kezdhette megérteni, hogy… ______________________________________
A következő tavasszal Gréta…
Már nem akart… ______________________________________________________
Inkább úgy nyílt ki, hogy… _____________________________________________
Remélte, hogy… ______________________________________________________
Fejleszti: változás felismerése, időrend, ok-okozati gondolkodás, érzelmi árnyalás.
- Könnyített változat:
Fejezd be csak ezt a két mondatot:- Gréta először…
- Gréta később…
- Haladó változat:
Mondd el 3–4 mondatban, szerinted miért változott meg Gréta. Mi volt az a pillanat, amikor elkezdhette másképp látni a helyzetet?
4.5 Mi lett volna, ha…?
Gondolkodjatok el néhány másik lehetőségen.
Mi lett volna, ha…
- Gréta nem takarja el a napot?
- Az öreg hölgy Grétát is levágja?
- A kisfiú nem jön el a kertkapuhoz?
- Gréta már előbb észreveszi, hogy a többieknek is kell a fény?
Választott kérdés: _________________________________________________
Válasz: ______________________________________________________________
Fejleszti: előrelátás, problémamegoldás, alternatív gondolkodás.
- Könnyített változat:
Csak egy kérdést válasszatok ki. - Haladó változat:
Találj ki egy másik befejezést a mesének.
5. Érzelmi és erkölcsi reflexió
Ebben a részben a szereplők érzéseire, döntéseire és kapcsolataira figyelünk. Itt nem az a fontos, hogy mindenki ugyanazt válaszolja, hanem az, hogy a gyerekek meg tudják fogalmazni a gondolataikat.
5.1 Ki mit érezhetett?
Mit érezhettek a szereplők a történet különböző pontjain?
Beszéljétek meg:
- Mit érezhetett az öreg hölgy, amikor meglátta a szépen nyíló margarétákat?
- Mit érezhetett a kisfiú, amikor megkapta a csokrot?
- Mit érezhetett Gréta, amikor egyedül maradt?
- Mit érezhettek a többi margaréták, amikor Gréta eltakarta előlük a napot?
Fejleszti: érzelmi intelligencia, empátia, beszédkészség.
- Könnyített változat:
Válassz érzéskártyákból: öröm, szomorúság, büszkeség, meglepődés, irigység, hála. - Haladó változat:
Indokold is meg, miért érezhette így az adott szereplő.
5.2 Te mit mondanál Grétának?
Képzeld el, hogy odaléphetsz Grétához, amikor még nagy leveleivel eltakarja a fényt.
- Mit mondanál neki?
Próbáld úgy megfogalmazni, hogy ne bántsd meg, de értse, mi a gond.
„Gréta, figyelj, szerintem…” ______________________________________________
Fejleszti: konfliktuskezelés, tapintatos kommunikáció, empátia.
- Könnyített változat:
Kezdd így:- „Gréta, figyelj, szerintem…”
- Haladó változat:
Mondj olyan mondatot, amelyben egyszerre van kedvesség és figyelmeztetés.
5.3 Mikor foglal valaki túl sok helyet?
Beszélgessetek arról, mit jelenthet a mindennapokban, ha valaki „túl sok helyet foglal”.
Például:
- mindig ő akar első lenni,
- nem hagy mást beszélni,
- mindig ő választ játékot,
- nem figyel arra, hogy a többiek mit szeretnének.
Volt már ilyen helyzet körülöttetek?
Fejleszti: önreflexió, társas helyzetek felismerése, erkölcsi gondolkodás.
- Könnyített változat:
Válasszatok ki egy példát, és beszéljétek meg. - Haladó változat:
Mondjatok megoldást is: mit lehet tenni, hogy mindenkinek jusson hely?
5.4 Nem baj, ha valaki ügyes
Beszéljétek meg ezt a gondolatot:
Nem baj, ha valaki ügyes, szép, okos vagy bátor. A kérdés az, hogyan bánik ezzel mások mellett.
- Mit jelenthet ez Gréta történetében?
- És mit jelenthet az osztályban, otthon vagy játék közben?
Fejleszti: árnyalt gondolkodás, önismeret, erkölcsi érzék.
- Könnyített változat:
Mondjatok egy példát arra, amikor valaki ügyes valamiben. - Haladó változat:
Mondjatok egy példát arra, hogyan lehet valaki ügyes úgy, hogy közben másokat is segít.
5.5 Mit viszünk magunkkal a meséből?
Fejezd be a mondatokat.
- A meséből azt értettem meg, hogy… ______________________________________
- Gréta történetében az volt érdekes, hogy… ________________________________
- Legközelebb jobban figyelek arra, hogy… _________________________________
- Szerintem a napfény a mesében azt is jelentheti, hogy… _____________________
Fejleszti: önálló gondolatalkotás, összegzés, belső kapcsolódás.
- Könnyített változat:
Csak egy mondatot fejezz be. - Haladó változat:
Írj rövid, 4–5 mondatos gondolatot arról, mit tanít Gréta története.
Kvíz – játékos visszatekintés
A kvíz segít felidézni a mese és a kísérő érdekességek fontosabb részeit. Most nem verseny, hanem közös gondolkodás.
- Mit ültetett az öreg hölgy először?
A) Egy rózsabokrot
B) Egy margarétatövet
C) Egy napraforgót - Miért lett Gréta különleges a többi margaréta között?
A) Mert kisebb lett náluk
B) Mert magasabbra nőtt, és nagyobb fejet növesztett
C) Mert nem nyílt ki - Igaz vagy hamis?
Gréta nagy levelei eltakarták a napot a többi margaréta elől. - Miért nézte a kisfiú vágyakozva a margarétákat?
A) Mert Anyák napja volt
B) Mert el akarta ültetni őket
C) Mert virágboltban dolgozott - Mit adott az öreg hölgy a kisfiúnak?
A) Egy könyvet
B) Egy margarétacsokrot
C) Egy metszőollót - Igaz vagy hamis?
Az öreg hölgy korábban a saját vázájába is gyakran vitt a margarétákból. - Mi maradt a földben a csokor készítése után?
A) Egyetlen virág: Hiú Gréta
B) Az összes margaréta
C) Csak a levelek - Mi a margaréta egyik érdekessége?
A) Egyetlen óriási sziromból áll
B) Sok apró virág alkotja a virágfejét
C) Csak árnyékban tud nőni - Miért lehet különleges ajándék egy egyszerű virág?
A) Mert mindig nagyon drága
B) Mert figyelem és szeretet lehet mögötte
C) Mert csak boltban lehet megvenni - Mit tanulhatott Gréta a mese végére?
A) Hogy mindig mindenkinél magasabbra kell nőnie
B) Hogy akkor is lehet szép, ha másoknak is hagy helyet és napfényt
C) Hogy nem érdemes tavasszal kinyílni
Megoldások
Mester Györgyi: Hiú Gréta
1. Megfigyelés és szövegértés
1.1 Ki szerepelt a mesében?
Lehetséges válaszok
- az öreg hölgy,
- Hiú Gréta,
- a többi margaréta,
- a kisfiú,
- közvetetten a kisfiú édesanyja,
- a napfény is fontos szerepet kap, bár nem beszélő szereplő.
Haladó változat mintaválasz
Az öreg hölgy elültette és gondozta a margarétákat, majd csokrot adott a kisfiúnak.
Hiú Gréta nagyobbra nőtt a többieknél, és eltakarta előlük a napot.
A kisfiú Anyák napjára szeretett volna virágot vinni.
A többi margaréta csokorba került, és örömet vihetett valakinek.
1.2 Mi történt előbb?
Helyes sorrend
- Az öreg hölgy margarétát ültetett.
- Hiú Gréta magasabbra nőtt a többieknél.
- A kisfiú megállt a kerítésnél.
- Az öreg hölgy csokrot adott a kisfiúnak.
- A következő tavasszal Gréta már nem nyújtózkodott a többiek fölé.
Könnyített változat sorrendje
- Ültetés.
- Kisfiú érkezése.
- Csokor átadása.
Haladó változat mintaválasz
A mese fordulópontja az, amikor a kisfiú megjelenik a kerítésnél, és kiderül, hogy Anyák napjára szeretne virágot vinni. Ettől a margaréták már nemcsak kerti virágok, hanem ajándékká válhatnak. Ez vezet ahhoz is, hogy Gréta egyedül marad, és később másképp kezd gondolkodni.
1.3 Mit vett észre az öreg hölgy?
Megoldás
Az öreg hölgy azt vette észre, hogy az egyik margaréta magasabb szárat és nagyobb fejet növesztett, mint a többi. A nagy, sűrű levelei eltakarták a napot a virágtársai elől.
Könnyített változat
Gréta magasabbra nőtt, és nagy leveleivel eltakarta a napot a többi margaréta elől.
Haladó változat mintaválasz
Azért okozott gondot, hogy Gréta nagyobb lett, mert nemcsak ő kapott több fényt, hanem közben a többiek kevesebb naphoz jutottak. A virágoknak szükségük van fényre, ezért Gréta viselkedése hatással volt a társaira is.
1.4 Rajzold le a kertet!
Értékelési szempont
Ennél a feladatnál nincs egyetlen helyes megoldás.
A rajz akkor tekinthető jól sikerültnek, ha látszik rajta legalább néhány fontos elem:
- a kert vagy a kerítés,
- több margaréta,
- Hiú Gréta valahogy kiemelve,
- a napfény,
- esetleg az öreg hölgy vagy a kisfiú.
Haladó változatnál
Akkor jó a rajz, ha valahogy érzékelteti, hogy Gréta nagyobb levelei árnyékot vetnek, vagy a többi margaréta kevesebb fényhez jut.
Elfogadható megoldás lehet például, ha Gréta magasabb a többieknél, a nap felőli oldalon áll, és a mögötte lévő virágok árnyékban vannak.
1.5 Igaz vagy nem igaz?
Megoldás
- Az öreg hölgy először csak egyetlen margarétatövet ültetett.
Igaz. - Gréta kisebb volt, mint a többi virág.
Nem igaz. Gréta magasabbra nőtt, és nagyobb fejet növesztett. - A kisfiú Anyák napjára szeretett volna virágot vinni.
Igaz. - Az öreg hölgy minden margarétát levágott, Grétát is.
Nem igaz. Gréta a földben maradt, őt nem vágta le. - A következő tavasszal Gréta már másképp viselkedett.
Igaz. Már nem nyújtózkodott magasabbra a társainál.
Haladó változat – javított mondatok
- Gréta nem kisebb volt, hanem nagyobbra nőtt, mint a többi margaréta.
- Az öreg hölgy sok margarétát levágott a csokorhoz, de Gréta a földben maradt.
2. Nyelvi tudatosság és kifejezés
2.1 Érdekes szavak a mesében
Lehetséges magyarázatok
Komisz, agyagos talaj:
Nehéz, nem túl kedvező föld, amelyben nem minden növény érzi jól magát. Az agyagos talaj ragadós, tömör lehet, szárazon pedig kemény.
Becézte:
Kedvesen szólt hozzá, szeretettel nevezgette.
Hófehér szirmok:
Nagyon fehér, tiszta színű szirmok.
Lepkerajként hullámzó margaréták:
A margaréták úgy mozogtak a szélben, mintha sok fehér lepke lebegne együtt.
Hiú:
Olyan valaki, aki túl sokat foglalkozik saját magával, a saját szépségével, fontosságával vagy feltűnésével.
Méltónak találta:
Úgy gondolta, hogy alkalmas, érdemes valamire. A mesében az öreg hölgy a többi margarétát alkalmasnak találta arra, hogy csokorba kerüljenek.
Haladó mintamondatok
- A komisz, agyagos talajban is kinőtt a margaréta.
- A nagymama becézte a kiscicát.
- A hófehér szirmok messziről világítottak a kertben.
- A virágok lepkerajként hullámoztak a szélben.
- A hiú szereplő mindig azt szeretné, hogy őt csodálják.
- A tanító néni méltónak találta a rajzot arra, hogy kikerüljön a falra.
2.2 Mit jelent az, hogy „hiú”?
Megoldás
A „hiú” azt jelenti, hogy valaki túl sokat foglalkozik saját magával, a saját szépségével, nagyságával vagy fontosságával.
Grétára azért illett ez a szó, mert magasabbra nőtt, nagyobb leveleket növesztett, és úgy viselkedett, mintha csak az lenne fontos, hogy neki jusson a legtöbb fény.
Könnyített változat helyes választása
A hiú ember vagy szereplő mindig csak magára figyel.
Haladó mintaválasz
Lehet valaki hiú úgy is, hogy közben nem akar rosszat. Például ha valaki mindig ő akar a középpontban lenni, mindig ő akarja megmutatni, mit tud, és közben észre sem veszi, hogy mások is szeretnének szerepelni.
2.3 Mondd másképp!
Lehetséges átfogalmazások
- „Nem vagy tekintettel a többiekre.”
Nem figyelsz eléggé a többiekre.
Nem veszed észre, hogy nekik is szükségük van valamire.
Csak magadra gondolsz. - „A virágok útra kelhettek.”
A virágokat elvitték a kertből.
A margaréták a kisfiúval hazakerülhettek.
A virágok új helyre kerültek. - „Szépen beleolvadt a margaréták hófehéren hullámzó tömegébe.”
Gréta már nem lógott ki a többiek közül.
Ugyanúgy állt a többi margaréta között, mint a társai.
Együtt mozgott a többi fehér margarétával a szélben.
Haladó változatnál
Akkor jó a válasz, ha a gyerek nem szóról szóra fordít, hanem érti a mondat jelentését, és mai, egyszerűbb nyelven tudja elmondani.
2.4 Hanggal és mozgással
Lehetséges megjelenítések
Az öreg hölgy dorgálja Grétát:
Kicsit komoly, figyelmeztető hang. Nem kiabálós, inkább csalódott vagy rendreutasító.
A kisfiú vágyakozva nézi a virágokat:
Csendes, csodálkozó arc, lassabb mozdulat, a kerítés felé nyújtott tekintet.
Gréta elszomorodik:
Lehajtott fej, lassabb mozdulat, halkabb hang.
Tavasszal Gréta már nem akar a többiek fölé nőni:
Nyugodtabb testtartás, nem nyújtózik magasabbra, inkább a többiek mellé áll.
Haladó változat mintája
Ugyanaz a mondat büszkén:
„Nézzétek, milyen nagyra nőttem!”
Ugyanez szomorúan:
„Nézzétek, milyen nagyra nőttem…”
A feladatnál az a fontos, hogy a gyerek megérezze: ugyanaz a mondat mást jelenthet attól függően, milyen hangon és mozdulattal mondjuk.
2.5 Virágos hasonlatok
Lehetséges válaszok
A margaréták olyanok voltak, mint…
- apró fehér pillangók a kertben,
- kis napernyők a szélben,
- fehér csillagok a fű között,
- vidám gombok a zöld kabáton.
A napfény úgy érkezett a kertbe, mint…
- meleg takaró,
- aranyszínű út,
- simogatás,
- reggeli lámpafény.
Gréta levelei akkorák voltak, mint…
- kis ernyők,
- zöld tenyerek,
- nagy legyezők,
- árnyékot adó napellenzők.
Elfogadható válasz
A válasz akkor jó, ha a hasonlat érthető képet ad, és kapcsolódik a kerthez, a virágokhoz vagy a napfényhez.
3. Kreatív kifejezés és alkotás
3.1 Készíts virág-lakóparkot!
Értékelési szempont
Nincs egyetlen helyes megoldás.
A feladat akkor sikeres, ha a gyerek valamilyen módon megmutatja, hogy a margaréta sok apró részből áll. Például:
- sok kis pöttyöt rajzol a sárga közepébe,
- külön fehér szirmokat készít,
- több apró elemből rakja össze a virágot,
- jelöli, hogy a virágfej nem egyetlen darabból áll.
Elfogadható, ha a gyerek csak egy nagy margarétát rajzol, de érdemes rákérdezni:
„Hol laknak benne a kis virágok?”
3.2 Mi lenne, ha Gréta beszélni tudna?
Lehetséges válaszok
Az öreg hölgynek:
„Sajnálom, hogy nem figyeltem a többiekre. Legközelebb nem takarom el előlük a napot.”
A többi margarétának:
„Nem akartam rosszat. Most már értem, hogy nektek is szükségetek van fényre.”
A kisfiúnak:
„Remélem, egyszer engem is elviszel egy szép csokorban.”
Saját magának:
„Legközelebb én is úgy növök, hogy a többieknek is maradjon hely.”
Könnyített változat
„Legközelebb én jobban figyelek a többi margarétára.”
Haladó mintalevél
Kedves margaréták!
Sajnálom, hogy eltakartam előletek a napot. Akkor csak arra figyeltem, hogy én milyen nagyra nőttem. Most már tudom, hogy nektek is kell a fény. Legközelebb szeretnék úgy nyílni mellettetek, hogy mindenkinek jusson hely.
3.3 Anyák napi ajándékötlet
Lehetséges válaszok
Nincs egyetlen helyes megoldás.
Jó válasz lehet például:
- rajz anyának vagy nagymamának,
- saját készítésű papírvirág,
- kézzel írt üzenet,
- „segítek ma valamiben” kupon,
- közös séta,
- virágos képeslap,
- vers vagy rövid köszöntő.
A válasz akkor erős, ha a gyerek nemcsak megnevezi az ajándékot, hanem azt is meg tudja mondani, miért örülhetne neki az, aki kapja.
Példa
„Rajzolnék egy margarétás képeslapot anyának, mert szereti a virágokat, és örülne, hogy én készítettem.”
3.4 Jelenet kis szerepekkel
Értékelési szempont
Itt nem egy konkrét „helyes előadás” a cél, hanem annak megjelenítése, hogyan hat Gréta viselkedése a többiekre.
A jelenet akkor működik jól, ha látszik benne:
- a margaréták eleinte együtt állnak,
- a napfény mindenkinek jut,
- Gréta egyre magasabbra nyújtózik,
- a nagy levelei miatt a többiek háttérbe kerülnek,
- az öreg hölgy észreveszi a helyzetet,
- a második eljátszásban Gréta már úgy helyezkedik, hogy a többieknek is jusson fény.
Lehetséges megfigyelések
Mikor érezheti magát Gréta fontosnak?
Amikor magasabbra nő a többieknél, és több fényt kap. Ekkor úgy érezheti, hogy ő a legfeltűnőbb virág.
Mikor kerülnek a többiek háttérbe?
Amikor Gréta nagy levelei eltakarják előlük a napot, és ők már nem tudnak ugyanúgy a fény felé fordulni.
Mitől lesz a kertben újra több hely?
Attól, hogy Gréta nem nyújtózik mindenki fölé, hanem hagyja, hogy a többiek is napfényhez jussanak.
Hogyan lehet ezt mozdulattal megmutatni?
Gréta először magasra emeli a karját és szélesen kitárja, a többiek pedig összehúzódnak vagy árnyékba kerülnek. A második változatban Gréta kicsit oldalra fordul, lejjebb engedi a „leveleit”, a többiek pedig újra felemelik a fejüket a nap felé.
Haladó változat beszélgetése
Mi változott meg?
Nem az, hogy Gréta kevesebb lett. Inkább figyelmesebb lett. Továbbra is margaréta maradt, csak már nem foglalta el a többiek elől a fényt és a helyet.
3.5 Új cím a történethez
Lehetséges címek
- Gréta és a napfény
- A margaréta, aki túl nagyra nőtt
- A csokor, amelyből kimaradt valaki
- A kert tanulsága
- Gréta megtanul figyelni
- Mindenkinek kell napfény
- A hiú margaréta
- Anyák napi margaréták
- A virág, aki egyedül maradt
- Hely a nap alatt
Elfogadható válasz
A cím akkor jó, ha kapcsolódik a mese egyik fontos eleméhez: Gréta hiúságához, a napfényhez, a csokorhoz, az Anyák napjához vagy a változáshoz.
4. Logikai és rendszerező gondolkodás
4.1 Ki mit tett?
Lehetséges mondatbefejezések
Az öreg hölgy…
Először azt tette, hogy egy margarétatövet ültetett a kerítés mellé.
Később azért vágta le a margarétákat, mert a kisfiú Anyák napjára szeretett volna virágot vinni.
Ezzel segített abban, hogy a kisfiú megajándékozhassa az édesanyját.
A kisfiú…
Azért állt meg a kerítésnél, mert megtetszettek neki a szép margaréták.
Amikor megkapta a csokrot, valószínűleg nagyon örült és hálás volt.
A virágokat azért vihette haza, hogy Anyák napján örömet szerezzen az édesanyjának.
Hiú Gréta…
Nagyobbra nőtt, mint a többi margaréta.
A nagy leveleivel azt okozta, hogy a többi virág kevesebb napfényt kapott.
Amikor egyedül maradt, talán azt érezte, hogy kimaradt valamiből, és szomorú vagy irigy lett.
A többi margaréta…
A kertben együtt szép látványt nyújtottak, hullámoztak a szélben.
Amikor Gréta eltakarta előlük a napot, akkor kevesebb fény jutott nekik.
A csokorba kerülve ajándékká váltak, és örömet vihettek a kisfiú édesanyjának.
Haladó változat mintaválasz
Az öreg hölgy és a kisfiú cselekedete összekapcsolódik: a kisfiú szeretett volna virágot vinni Anyák napjára, az öreg hölgy pedig észrevette ezt, és odaadta neki a csokrot. Így a kisfiú örömet szerezhetett az édesanyjának.
4.2 Ok és következmény
Helyes párosítás
- Gréta magasabbra nőtt.
→ Az öreg hölgy észrevette, hogy Gréta nem figyel a többiekre. - A nagy levelek árnyékot vetettek.
→ A többi virág kevesebb fényt kapott. - A kisfiú Anyák napjára virágot szeretett volna.
→ Az öreg hölgy levágta a margarétákat. - Az öreg hölgy levágta a margarétákat.
→ A kisfiú csokrot vihetett haza. - Gréta egyedül maradt.
→ Gréta később másképp akart viselkedni.
Rugalmas értelmezés
Elfogadható más logikus párosítás is, ha a gyerek meg tudja indokolni. Például:
„Gréta magasabbra nőtt” → „A többi virág kevesebb fényt kapott”, mert a magasra nőtt Gréta nagy levelei árnyékot vetettek.
Haladó példa saját ok-következmény párra
Az öreg hölgy először csak egy margarétát ültetett.
→ Amikor látta, hogy kivirágzott, több margarétát is ültetett mellé.
4.3 Mi tartozik a kerthez, mi az ünnephez?
Lehetséges csoportosítás
Kert / természet:
- margaréta,
- napfény,
- agyagos talaj,
- szirmok,
- levelek,
Anyák napja / ajándék:
- csokor,
- anyuka,
- ajándék,
- vázába kerülő virág,
- szeretet,
- ünnep.
Mindkét csoporthoz kapcsolódhat
- margaréta, mert a kertben nő, de ajándék is lehet,
- csokor, mert virágokból készül, de ünnepi ajándék is,
- vázába kerülő virág, mert növény, de már az otthonhoz és az ajándékozáshoz kapcsolódik,
- szeretet, mert az öreg hölgy a virágait is szereti, a kisfiú pedig szeretettel viszi haza a csokrot.
4.4 Mi változott meg Grétában?
Lehetséges mondatbefejezések
A történet elején Gréta…
Nagyobbra nőtt, mint a többi margaréta.
A leveleivel eltakarta a napot a társai elől.
Leginkább arra figyelt, hogy ő kapja a legtöbb fényt, és ő legyen a legfeltűnőbb.
Amikor egyedül maradt…
Azt látta, hogy a többiek csokorba kerültek, és elvitték őket.
Talán azt érezte, hogy szomorú, irigy és magányos.
Ekkor kezdhette megérteni, hogy nem mindig az jár jól, aki a legnagyobbra nő vagy a legjobban látszik.
A következő tavasszal Gréta…
Már nem akart magasabbra nyújtózkodni a többieknél.
Inkább úgy nyílt ki, hogy beleillett a margaréták közé, és nem takarta el őket.
Remélte, hogy a kisfiú újra eljön, és talán őt is magával viszi egy csokorban.
Könnyített változat
Gréta először csak magára figyelt, és magasabbra nőtt a többieknél.
Gréta később már nem akart a többiek fölé nőni, hanem közéjük simult.
Haladó változat mintaválasz
Gréta azért változhatott meg, mert egyedül maradt, miközben a többi margaréta csokorba került. Ekkor látta, hogy a feltűnőség nem mindig elég ahhoz, hogy valaki fontos szerepet kapjon. Rájöhetett, hogy jobb a többiekkel együtt nyílni, mint egyedül kimaradni. A változás pillanata az lehetett, amikor látta, hogy a többieket elviszik, ő pedig a földben marad.
4.5 Mi lett volna, ha…?
Lehetséges válaszok
- Mi lett volna, ha Gréta nem takarja el a napot?
A többi margaréta is elég fényt kapott volna. Lehet, hogy az öreg hölgy nem dorgálja meg, és talán ő is igazi margarétaként kerülhetett volna a csokorba. - Mi lett volna, ha az öreg hölgy Grétát is levágja?
A kisfiú csokra nagyobb lett volna, de Gréta talán nem tanulta volna meg, milyen érzés kimaradni valamiből. A mese tanulsága is más lenne. - Mi lett volna, ha a kisfiú nem jön el a kertkapuhoz?
Nem készült volna Anyák napi csokor. Gréta talán továbbra is nagyra nőve árnyékolta volna a többieket, és később derült volna ki, hogy ez gondot okoz. - Mi lett volna, ha Gréta már előbb észreveszi, hogy a többieknek is kell a fény?
Lehet, hogy nem maradt volna egyedül. A többiekkel együtt szép margarétaként nyílhatott volna, és talán ő is része lehetett volna a csokornak.
Haladó másik befejezés mintája
Gréta észrevette, hogy a többiek árnyékba kerültek. Kicsit oldalra hajtotta a leveleit, hogy a napfény hozzájuk is eljusson. Amikor a kisfiú eljött, az öreg hölgy Grétát is méltónak találta arra, hogy a csokorba kerüljön.
5. Érzelmi és erkölcsi reflexió
5.1 Ki mit érezhetett?
Lehetséges válaszok
- Mit érezhetett az öreg hölgy, amikor meglátta a szépen nyíló margarétákat?
Örömöt, büszkeséget, elégedettséget. Örülhetett, hogy a komisz, agyagos talajban is megüdültek a virágok. - Mit érezhetett a kisfiú, amikor megkapta a csokrot?
Örömöt, hálát, izgatottságot. Talán megkönnyebbült, mert lett ajándéka Anyák napjára. - Mit érezhetett Gréta, amikor egyedül maradt?
Szomorúságot, irigységet, magányt, csalódottságot. Látta, hogy a többieket kiválasztották, ő viszont kimaradt. - Mit érezhettek a többi margaréták, amikor Gréta eltakarta előlük a napot?
Lehet, hogy gyengébbnek, háttérbe szorítottnak vagy szomorúnak érezhették magukat. A mesében nem beszélnek, de a helyzetből következtethetünk arra, hogy nem volt jó nekik kevesebb fényhez jutni.
Haladó válaszoknál
Az indoklás számít. Például:
„Gréta szomorú lehetett, mert látta, hogy a többiek csokorba kerülnek, ő viszont ott marad.”
5.2 Te mit mondanál Grétának?
Lehetséges válaszok
- „Gréta, figyelj, szerintem a többieknek is szükségük van napfényre.”
- „Szép vagy, de nem kell minden fényt magadnak elvenned.”
- „Próbálj úgy állni, hogy a többi margaréta is kapjon napot.”
- „Nem baj, hogy nagyra nőttél, csak figyelj arra, hogy másoknak is maradjon hely.”
- „Gréta, ha kicsit arrébb hajtod a leveleidet, mindenki jobban érzi majd magát.”
Haladó változat mintája
„Gréta, nagyon szépen megnőttél, ezt mindenki látja. De a nagy leveleid miatt a többiek kevesebb napot kapnak. Szerintem akkor lennél igazán szép margaréta, ha melletted ők is ki tudnának nyílni.”
Ez azért jó válasz, mert nem bántja Grétát, mégis megnevezi a problémát.
5.3 Mikor foglal valaki túl sok helyet?
Lehetséges válaszok
Valaki akkor foglal túl sok helyet, ha:
- mindig ő akar beszélni,
- nem hagyja, hogy más is válasszon játékot,
- mindig ő akar első lenni,
- nem figyel arra, hogy mások mit szeretnének,
- csak a saját ötlete számít neki,
- játék közben elnyomja a többieket.
Lehetséges megoldások
- meg lehet kérdezni a többieket is,
- lehet felváltva választani,
- lehet várni a sorunkra,
- lehet figyelni arra, ki maradt ki,
- lehet bocsánatot kérni,
- lehet úgy ügyesnek lenni, hogy másokat is bevonunk.
Haladó mintaválasz
Ha valaki mindig ő akar választani, akkor a többiek kimaradhatnak. Ilyenkor segíthet, ha megbeszélik, hogy minden körben más választhat játékot. Így mindenkinek jut hely és figyelem.
5.4 Nem baj, ha valaki ügyes
Lehetséges értelmezés Gréta történetére
Grétánál nem az volt a baj, hogy nagyra nőtt. Az volt a gond, hogy közben eltakarta a fényt a többiek elől. Vagyis nem az ügyesség, szépség vagy különlegesség a probléma, hanem az, ha valaki emiatt nem figyel másokra.
Példa arra, amikor valaki ügyes valamiben
- szépen rajzol,
- gyorsan fut,
- jól olvas,
- ügyesen számol,
- jól énekel,
- könnyen barátkozik.
Példa arra, hogyan lehet valaki ügyes úgy, hogy másokat is segít
- aki jól olvas, segíthet annak, aki még nehezebben olvas,
- aki gyorsan fut, biztathatja a lassabbakat is,
- aki jól rajzol, megmutathat egy ötletet a társának,
- aki hamar elkészül, segíthet rendet rakni,
- aki bátran szerepel, bevonhatja azt is, aki félénkebb.
Haladó mintaválasz
Gréta történetében az látszik, hogy a különlegesség akkor válik igazán értékessé, ha mások mellett is jól tud működni. Nem kell kisebbnek lenni, csak figyelmesebbnek.
5.5 Mit viszünk magunkkal a meséből?
Lehetséges mondatbefejezések
A meséből azt értettem meg, hogy…
nem jó, ha csak magunkra figyelünk, mert másoknak is szükségük van helyre és figyelemre.
Gréta történetében az volt érdekes, hogy…
nem rossz volt, csak nem vette észre, hogy a viselkedése gondot okoz a többieknek.
Legközelebb jobban figyelek arra, hogy…
mások is szóhoz jussanak, másoknak is jusson hely a játékban vagy a beszélgetésben.
Szerintem a napfény a mesében azt is jelentheti, hogy…
figyelem, lehetőség, szeretet vagy törődés.
Haladó mintaválasz
Gréta története azt tanítja, hogy nem baj, ha valaki különleges vagy ügyes valamiben. A baj akkor kezdődik, ha csak saját magára figyel, és nem veszi észre a többieket. Gréta a mese végére megtanulja, hogy akkor is lehet szép margaréta, ha másoknak is hagy helyet és napfényt. Szerintem ez a mindennapi életben is fontos.
6. Kvíz – játékos visszatekintés
Kvíz megoldásai
- B) Egy margarétatövet – az öreg hölgy először csak egyetlen tövet ültetett próbaként.
- B) Mert magasabbra nőtt, és nagyobb fejet növesztett – ettől vált feltűnővé a többi margaréta között.
- Igaz – Gréta nagy levelei eltakarták a napot a többi margaréta elől.
- A) Mert Anyák napja volt – a kisfiú virágot szeretett volna vinni az édesanyjának.
- B) Egy margarétacsokrot – az öreg hölgy levágta a margarétákat, és csokrot adott neki.
- Hamis – a mese szerint korábban a saját vázájába sem vitt a kedves virágaiból.
- A) Egyetlen virág: Hiú Gréta – ő maradt egyedül a földben.
- B) Sok apró virág alkotja a virágfejét – ezért hasonlítottuk egy kis virág-lakóparkhoz.
- B) Mert figyelem és szeretet lehet mögötte – az ajándék értékét nem az ára adja.
- B) Hogy akkor is lehet szép, ha másoknak is hagy helyet és napfényt – Gréta a végére figyelmesebb lesz.
Forrás: Mesefarm.hu – játékos fejlesztés a Mesefarm alkotóműhelyéből.
Mese szerzője: Mester Györgyi.
Mesefarm kiegészítő anyag: Ujréti János – Mesefarm / Galantusz Grafika, 2026.
A feladatokat örömmel készítettük azoknak, akik szeretnek tanulni és játszani.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim