Bubba vadászni megy

Erdős Sándor: Bubba vadászni megy

A távolból villám fénye cikázott át a nagy füves pusztaság felett. Az embermagas fűből itt-ott hatalmasra nőtt fák ágaskodtak a szürke ég felé.

A fűben mozgás látszott, a fűszálak szétváltak kicsit, majd összezárultak ismét a sűrűben haladó mögött.
Bubba a kis emberkölyök lopakodott óvatosan a sűrűben. Még a hajnali órában hagyta el az otthonául szolgáló barlangot, abban a reményben, hogy a felnőtt vadászathoz hasonlóan, egy vad elejtésével ő is hozzájárulhat törzsük vacsorájához. Jobjában egy tűzben edzett hegyű a barlangból elcsent lándzsát, jóbbjában pedig az út közben felszedett követ tartott.

Testét egy vadcsapáson talált friss mamut trágyával kente be, hogy a szagát elrejtse a leendő zsákmánya elől. Ezt a trükköt a felnőtt vadászoktól leste el mikor portyára indultak nagyvad elejtésében reménykedve. Bár még csak nyolc telet látott Bubba, de képzeletében már a nagy vadászok közé sorolta magát. Míg a követ és a lándzsát szorongatta, arra gondolt milyen nagy örömmel fogja fogadni a törzs, mikor egy mamut vagy szarvas húsával tér haza.

Meghajolva közlekedett a magas fűben, pedig felegyenesedve sem látszott volna ki belőle. Így látta az idős vadászoktól, ezért ő is így tett. A szíve a torkában dobogott ahányszor megzörrent körülötte a növényzet és képzelete kardfogú tigrist, vagy bölényt rajzolt a magas fű közé, pedig legtöbbször csak a földön surranó apró rágcsálók keltették a neszt. Egyre kevésbé magabiztosan haladt, minél távolabb került a sajátjaitól. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem ment túl messzire a táboruktól, ha ki látott volna a magas fű felett láthatta is volna a barlang száját, ahol a törzs tagjai pihentek. Viszont ez Bubba nem tudta, ő azt hitte kilométerekre távolodott el, azt sem tudta, hogy tulajdonképpen nem is fenyegette nagy veszély, hiszen a nagyvadak messzire elkerülték a barlang környékét. Ők már ismerték és félték az embereket. Esetleg a mérgező rovarok, vagy mérgeskígyók lehettek volna veszélyesek rá, de már idejekorán megtanult ezek ellen védekezni. Fakéregből készült térdig érő lábszárvédőt viselt, ami megvédte a csípésektől, vagy harapásoktól.

Hirtelen erőteljesen megzörrent előtte a fű és résnyire szétnyílt, majd egy szürke bunda részlete látszott a hasadékban. Bubba a fogait összeszorította, majd előbb a követ, majd a lándzsát hajította jövevény felé a tőle telhető legnagyobb erővel. Halk sikkantás jelezte a találatot. Futva eredt arra, ahol a vadat meglátta az előbb. Odaérve egy apró kis erszényes rágcsáló teste feküdt élettelenül a találattól. Bubba vadász sikere felnagyította számára a zsákmány méretét, ezért szinte szarvas méretűnek tűnt számára. Nagy öröm töltötte el a sikere miatt, amíg a lándzsájára kötözte a letépett hatalmas fűszálakkal a zsákmányát.

Mikor a barlanghoz visszatért, már keresték a törzs tagjai a fiúcskát, főleg az anyja volt nagyon kétségbeesve, merre lehet egy szem fia. Amint Meglátták, ahogy magas fűből kilép hatalmas örömmel üdvözölték a gyereket. Bubba azt hitte a vadászzsákmányának örültek ennyire, pedig elsősorban az volt örömük forrása, hogy épségben előkerült.