Babits Mihály - Éjszaka!

Im, itt a tág, a szabad éjszaka,
Illatos ege, színes csillaga;
mi, szűk szobáknak sápadt gyermeki
tegyünk szerelmi vallomást neki -
Ó éjszaka! Ó, fényes éjszaka!

A föld, ha nyúgalomé s gyönyöré,
szelíd szárnyával ő borúl fölé,
mint jó szülő, takarva öleli,
áldón ragyognak ezer szemei -
Ó éjszaka! Ó, szelíd éjszaka!

Ő sohsem pihen: alkot boldogan,
ölén száz élet nesztelen fogan,
ölén, ha tölten nyujtozik a kéj,
szemét hamisan húnyja a »vak éj« -
Ó éjszaka! Termékeny éjszaka!

Arany tőgyén, mely holdnak hívatik,
fehér tejjel táplálja gyermekit,
s hamerre kéjes dombhát domborul,
tetsző fátyollal rejti jámborul -
Ó éjszaka! urasszony éjszaka!

Ő mindenekre egyaránt figyel,
jól tudja mindig ő, hogy mit mível,
ő szárazságra bocsát harmatot,
meleg nap után hűs fuvallatot -
Ó éjszaka! Ó, gondos éjszaka!

Melegítő hűs, zaj-táplálta csend,
mozgalmas nyugalom, ne bánjuk, mit jelent;
mi szűk szobáknak sápadt gyermeki,
tegyünk, tegyünk szerelmi vallomást neki!
Ó, éjszaka! Ó, szabad éjszaka!

Gondolatok Babits Mihály „Éjszaka!” című verséről

Babits Mihály „Éjszaka!” című költeménye egy lírai himnusz, egyfajta óda az éjhez, amelyet a költő nem sötétnek vagy félelmetesnek, hanem éppen ellenkezőleg – termékenynek, gyöngédnek, szelídnek mutat be. Az éjszaka Babitsnál nem a sötétség, hanem a megértés, az ölelés, az élet színtere.

A verset olvasva az ember szinte úgy érzi, nem a nappal, hanem az éj az igazi világ – az érzelmek, a szerelem, a természet titkos munkájának, a fogantatásnak, a csendes alkotásnak az ideje.

Témája és szerkezete

A vers egyfajta vallomás az éjszakához, amelyet a lírai én többször megszólít:
„Ó éjszaka!” – minden versszak végén refrénszerűen visszatér ez a megszólítás, különböző jelzőkkel kísérve:

• „szabad”,
• „szelíd”,
• „termékeny”,
• „urasszony”,
• „gondos”.

Ez a refrénes szerkezet fokozatosan bontja ki az éjszaka arcait:

1. A csillagokkal teli éj szép és illatos
2. Az éj anyai módon takarja be a földet
3. Az éj a szerelem, a fogantatás és az élet ideje
4. Az éj tápláló és rejtelmes, nőies alakban jelenik meg
5. Az éj gondoskodó, kiegyensúlyozza a nappal hevét
6. Visszatér a kiinduló képhez: a szűk szobák gyermekeinek is kijár a szerelmi vallomás – az éjszakának

Irodalmi és formai jellemzők

Versforma

• Rímek: páros rím (aabb), lágy lüktetésű
• Sorok száma: 6 versszak, mindegyik 5 soros
• Refrén: minden strófát zár a „Ó éjszaka!” felkiáltás

Ez a visszatérő zárás himnuszi, imaszerű jelleget kölcsönöz a versnek, amely szinte áldásként szól az éjszakáról.

Hangulat és stílus

A versben nincs nyoma félelemnek, sem szorongásnak. Babits az éjszakát egyfajta női princípiumként ábrázolja, mely gyengéd, de hatalmas, anyai, mégis isteni:

• táplál,
• véd,
• termékenyít,
• megért,
• kiegyensúlyoz.

Az éjszaka nem a halál, hanem az élet szimbóluma.

Üzenet és értelmezés

Ez a vers ellentétben áll a modern éjfél-versekkel, amelyek gyakran a magányt, sötétséget, depressziót mutatják. Babits éjszakája nem elnyel, hanem befogad. Ez az éj a lélek birodalma, ahol a gondolat, a vágy, a kéj és a természet szabadon működhet.

Az utolsó sor visszatér a kezdethez:

„Mi, szűk szobáknak sápadt gyermeki...”
Ez a kép az érzelmi vagy fizikai bezártságot jelenti, amit az éjszaka szabadsága old fel – a belső élet tágul ki.

Kvíz: Mennyire érted Babits „Éjszaka!” című versét?

Válaszd ki a helyes választ! A helyes megoldásokat félkövérrel jelöljük.

1. Milyen hangulatot áraszt a vers?
A) Félelmetes és szorongó
B) Derűs, érzéki és mélyen tisztelő
C) Harcias és forradalmi
D) Tragikus és gyászos

2. Mi Babits fő megszólítottja a versben?
A) A Nap
B) A természet
C) Az éjszaka
D) Egy nőalak

3. Hogyan jellemzi a költő az éjszakát?
A) Rideg, sötét hatalom
B) Gondoskodó, anyai, termékeny lényként
C) Halál előszobája
D) A csillagok birodalma

4. Mi Babits álláspontja az éjszakáról és az életről?
A) Az éj a pihenés ideje, de passzív
B) Az éj az élet aktív ideje: teremtés, fogantatás, szerelem
C) Az éj csak háttér a nappalhoz
D) Az éj a gondolkodás ellensége

5. Milyen szerepe van a refrénnek?
A) Megszakítja a vers menetét
B) Erősíti az éjszaka dicséretét, himnikus hatást kelt
C) Véletlenszerű ismétlés
D) Időkitöltő sorok

6. Milyen képpel zárul a vers?
A) Vihar tombol
B) Egy gyermek sír
C) A lírai én szerelmi vallomást tesz az éjszakának
D) Csillag hullik

7. Milyen női szimbólumok jelennek meg az éjszaka kapcsán?
A) Tej, tőgy, ölelés, fátyol – anyaság és termékenység
B) Fegyver, vér, gyász
C) Tükör, füst, szél
D) Kötél, könny, koszorú

8. Milyen ellentétpárok alkotják a vers alapját?
A) Éj – nappal, nő – férfi, fény – árnyék
B) Harc – béke, élet – halál
C) Belső szabadság – külső szűkösség (szoba – éj)
D) Isten – ember

9. Milyen versforma jellemző a műre?
A) Szabadvers
B) Páros rímű, öt soros versszakok refrénnel
C) Időmértékes disztichon
D) Prózai költemény

10. Mi a vers üzenete a modern ember számára?
A) Éjfél után nincs élet
B) A nappal uralja a világot
C) A belső világ, az érzelmek és vágyak az éjben ébrednek igazán
D) A szenvedély veszélyes