Arany János - Április 14-én

Egy a pálya, egy a végcél:
Élet, vagy dicső halál;
Fel, fel a nagy küzdelemre!
A sorompó nyitva áll.
Zászlónkon a szent jelíge:
Csak az boldog, aki küzd;
Ki még most is tántorogna,
Annak többé nincsen üdv.

Függetlenség! Ez a jelszó,
És szabadság a nagy cél:
Teljes független szabadság; -
Nem kell semmi, ami fél.
Zárt üvegházban tengődve
A szabadság nem tenyész:
Élet vagy halál jöjjön ránk,
Csakhogy légyen egy egész.

Bánjuk-e, hogy szolgaságért
Alkudoznunk nem lehet?
Hogy nincs módunk meggyalázni
A kivívott hős nevet?
Hogy, miért a honfi vére
Folyt s folyand piros mezőn,
Megnyirbálni zöld asztalnál
A borostyánt tiltva lőn?

Bánjuk-e, hogy a dicsőség
Egészen szárnyára vett?
Hogy egészen és örökbe
Birjuk a becsűletet?
Hogy karunknak győzedelmét
Látja, nézi a világ,
S temetőnkhöz, mint diadal-
Ívünkhöz, kész a cser-ág?

Sőt örüljünk, sőt előre!
Habozásban nincsen üdv.
Zászlónkon a függetlenség:
Az fog élni, aki küzd.
Fel, fel a szent küzdelemre!
A sorompó nyitva áll:
Egy a pálya, egy a végcél:
Dicső élet, vagy halál.

(1849)


Gondolatok a versről

Arany János "Április 14-én" című verse az 1848-49-es szabadságharc hangulatát és eszméit tükrözi. A költemény a nemzeti függetlenség és szabadság iránti vágyat, valamint a harc elkerülhetetlenségét hirdeti. A vers 1849-ben íródott, egy olyan időszakban, amikor a magyar forradalom már a végső küzdelmeit vívta az osztrák és orosz erőkkel szemben. Arany itt a harci lelkesedést, a bátorságot és a nemzeti büszkeséget hivatott erősíteni.

A vers szerkezete és stílusa:
A költemény szigorúan szabályozott formában, ritmikus, lendületes verseléssel íródott, ami erősíti a harci felhívás jellegét. A sorok ismétlődése, mint például "Fel, fel a nagy küzdelemre! A sorompó nyitva áll." vagy "Egy a pálya, egy a végcél: Élet, vagy dicső halál;", egyfajta indulót idéz, ami mozgósítja a hallgatóságot.

Motívumok és szimbólumok:
A "zászlónk" és a "függetlenség" kulcsszavak, valamint a "dicső halál" kifejezések a hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés és a hősiesség fontosságát hangsúlyozzák. A versben gyakran előforduló "küzdelem", "szabadság", és "függetlenség" szavak a forradalom központi eszméit jelképezik. A "zöld asztalnál megnyirbálni" kifejezés a politikai alkukra és kompromisszumokra utal, amelyeket a költő elutasít.

A költői én és az olvasó kapcsolata:
Arany a verseivel gyakran szólítja meg közvetlenül az olvasót, felszólítva őket a cselekvésre, az aktív részvételre. "Április 14-én" egyike azon műveknek, amelyek közvetlenül a nemzeti érzületre hatnak, és a közös cél érdekében való összefogásra hívják fel a figyelmet.

Összefoglalás:
Arany János "Április 14-én" című verse a magyar irodalom kiemelkedő alkotása, amely az 1848-49-es szabadságharc ideáljait és a haza iránti elkötelezettséget hirdeti. A verselemzés során kiderül, hogy a költemény több mint csupán történelmi dokumentum; örök érvényű üzeneteket hordoz a bátorságról, az önfeláldozásról és a szabadságért vívott harcról. A műfaja a politikai líra, amely erőteljes eszköze a nemzeti öntudat erősítésének.

0
Megosztás

Tetszik, amit látsz?

Nyomd meg az alábbi gombot, hogy kövess minket, nem fogod megbánni...