A szamár a csillagász, és a csillagász a szamár
Egyszer Mátyás király elindult a kíséretével, és megkérdezte a csillagászt:
– Lesz-e eső?
A csillagász megigazította a szemüvegét, majd magabiztosan felelte:
– Felséges királyom! Nem lesz eső, gyönyörű időnk van, indulhatunk nyugodtan!
El is indultak. Útközben azonban egy juhász szamara háromszor felordított. Mátyás király odahívatta a juhászt, és megkérdezte tőle:
– Mondd csak, mi a jelentősége annak, hogy a szamarad így megszólalt?
A juhász tisztelettel válaszolt:
– Felséges királyom, valahányszor a szamaram így bőg, bőséges eső érkezik!
Mátyás király ekkor újra megkérdezte a csillagászt, hogy biztos-e a jó időben. A csillagász ismét határozottan kijelentette:
– Semmi ok az aggodalomra, szép idő lesz!
A juhász azonban továbbra is figyelmeztette:
– Felséges királyom, ne induljon el, mert hatalmas vihar közeledik!
Mátyás király mégis hitt a csillagásznak, és folytatta az útját. Nem telt bele fél óra, hatalmas vihar csapott le rájuk, ömlött az eső, és még a csillagász szemüvegéről is patakokban folyt a víz.
Ekkor Mátyás király elmosolyodott, és így szólt:
– Úgy látszik, szamár a csillagász, és csillagász a szamár!
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim