Bódai-Soós Judit - Miskolci maci
Maci mászkált ma Miskolcon,
nyomába szegődtem.
Mézeskalácsért állt sorba,
de én megelőztem.
Brummogott a barna bundás,
mert túl pimasz voltam,
felugrottam a hátára,
s macin lovagoltam.
Végül csak megbékélt velem
ez a morgós medve,
mert egy ízes lépes méztől,
virágos lett kedve.
Mondtam neki, menjen haza,
s erdőben kószáljon,
nehogy itt egy megkergült drón
a fejére szálljon.
Sok a veszély a városban,
jobb, ha haza lépdel,
nem jár jól, ha együtt lakik
a vad ember-néppel.
Brummogott még egyet-kettőt,
de végül belátta,
hogy a fényes, zajos város
sose lesz barátja.
Elballagott az erdőbe,
hátha lel még málnát,
vagy azért, hogy átaludja
édes téli álmát.
