Az internet története
Az 1950-es évek közepén a világ két hatalmas befolyási övezetre oszlott, az Egyesült Államokra és a szovjet befolyási övezetre . A hidegháború meghatározta a politikusok és a katonai stratégák gondolkodását, a versengő ideológiák versengésében a tudomány és a kutatás is egyre nagyobb szerepet kapott.
Amikor 1957 októberében a Szovjetuniónak sikerült pályára állítania a világ első műholdját, a legendás „Szputnyik"-ot, nyilvánvalóvá vált a szovjetek technológiai előnye az egész világgal szemben.
Ez váltotta ki az úgynevezett Szputnyik sokkot az Egyesült Államokban . Amerika Dwight D. Eisenhower elnök vezetése alatt lázasan kezdett katonai-tudományos „ellentámadással".
Létrejött az ARPA ( Advanced Research Projects Agency ), a Honvédelmi Minisztériumba integrált kutatási ügynökség . Az ARPA célja a tudományos projektek és technológiák népszerűsítése volt annak érdekében, hogy a vonatkozó eredményeket egy napon katonai célokra is felhasználhassák.
Az Egyesült Államokban az intézetek és egyetemek közötti együttműködés folyamatosan bővült. Egyre több kutatóintézet sürgette az áhított számítógépes erőforrásokhoz való hozzáférést.
Ám a rendelkezésre álló nagyszámítógépek, akkoriban ritkák és drágák voltak, és semmiképpen sem engedhette meg magának minden kutatóintézet, hogy visszaessen a keresett számítási kapacitással.
A számítógépek egyre inkább a tudományos kommunikáció kapcsolópontjaivá váltak, ugyanakkor megnőtt az igény a hatékony és gyors adatcserére, aminek a közös kutatási projekteket kell elősegítenie.
Tehát ha a számítógép kapacitását nem lehetett könnyen bővíteni és növelni, akkor a meglévő számítógépes erőforrások elérhetőségét és felhasználását optimalizálni kellett. Új típusú számítógépes hálózatot kellett létrehozni, és az egyetemeket és az intézeteket hálózatba kell hozni egymással.
További kihívás volt a nagyszámítógépek architektúráját, amelyek nagyon eltérő felépítésűek, igazítani a sajátos nyelveikhez, amelyek többnyire nem kompatibilisek más rendszerekkel.
Új kommunikációs technikákat és új adatátviteli technikát fejlesztettek ki. Az 1960-as évek végén megszületett az ARPANET, egy új típusú számítógépes hálózat, amely a legenda szerint csak egy közelgő atomháború esetén kellett volna lehetővé tegye az interferenciamentes kommunikációt.
Az ARPANET végül 1969-ben valósult meg. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem, a Stanford Kutatóintézet, a Utah- i Egyetem és a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem négy kutatóintézetének számítógépei jelentették a hálózati számítógépes hálózat kezdetét .
1969. október 29-én a tudósok egy telefonvonal segítségével összekapcsoltak két számítógépet Los Angelesben és Stanfordban (Santa Clara ): Megszületett a világ első számítógépes hálózata. A hűtőszekrény méretű számítógépeknél a LOG ( Login ) betűket kellett képernyőről képernyőre továbbítani.
Ezzel a távoli elektronikus adatátvitellel párhuzamosan a számítástechnikusok telefonon kommunikáltak. – Megvan az L? - "Megvan!" - "Látod az O-t?" - Igen, ott van! - "A G?" De aztán a nagy teljesítményű számítógépek túlterhelődtek és összeomlottak.
Az internet nem más, mint a létező hálózatok gigantikus, világméretű hálózata.
1982-ben az 1960-as években kifejlesztett ARPANET-et TCP / IP szabványra ( Transmission Control Protocol / Internet Protocol ) alakították át . Ez a nehézkes elnevezés olyan szoftverre utal, amelyet 1974-ben fejlesztettek ki, és amely szabályozza az adatok és adatcsomagok cseréjét a különböző hálózatok között.
Az 1990-es évek elején Tim Berners-Lee brit informatikus az európai nukleáris kutatólaboratóriumban, a CERN- ben kifejlesztette a World Wide Web-et (röviden WWW) , az adatok és tartalmak hipertext hálózatát, amelyet böngészőn keresztül lehetett láthatóvá tenni.
A hipertext azt jelenti, hogy a számtalan számítógépen tárolt adat logikai kapcsolatokon keresztül, úgynevezett linkek segítségével érhető el.
Amikor 1993-ban megjelent a Mosaic névre keresztelt első grafikus képes webböngésző, és ingyenesen letölthető volt , az internet diadalmas előretörését, már nem lehetett megállítani.
Mostantól a laikusok is hozzáférhettek a hálózathoz, folyamatosan nőtt a felhasználók száma, de kereskedelmi ajánlatok is megjelentek a hálózaton.
Az 1990-es évek elején és közepén az internetet és az e-mailt az egzotikus emberek és a számítástechnikai szakemberek számára tartották fenn, akik megértették ezt az új típusú technológiát. Ezzel szemben, ma már tömegjelenség a számítógépeken keresztül történő adatcsere.
A hálózatba kapcsolt számítógép a 21. század legfontosabb univerzális eszközévé vált. Bár a való élet nem virtuális szinten zajlik, az internetre csatlakoztatott számítógép már régóta egy olyan eszköz, amelyet professzionálisan, szakmailag és a magánéletben is használunk.
Forrás: planet-wissen.de
