Mitológia, teremtéstörténetek, regék és mondák

Phoebos (Apollo) - Zeus és Leto (Latona) fia. A féltékeny Hera annyira üldözte az áldott méhű Letót, hogy sehol sem pihenhetett meg, mert Gæa megigérte Herának, hogy a földön nem enged neki nyugvó helyet.

Görög Istenek - Hephaestos (Vulcanus)

Zeus és Hera fia, a föld bensejében levő tűz istene. Midőn megszületett, Hera felboszankodva vézna és rút alakja miatt, ledobta az Olymposról. De Eurynome és Thetis okeanidák meg¬szánták s kilencz évig ápolták a tenger mélyén.

Görög Istenek - Arész (Mars)
Zeusz és Héra fia, a vad és rendetlen hadakozás istene. A görög képzelem azonban, mely mindenben a szépet kereste, a vad és vérszomjas hadistent is külső szépséggel ruházta fel és szerelmi viszonyba hozta a szépség istennőjével, Aphroditéval.

Görög Istenek - APHRODITE (VENUS).

A szépség, báj és szerelem istennője. Származásáról különböző regék szólnak; mit abból lehet megmagyarázni, hogy a különböző népvallások eredetileg különböző szerelemistennőket alkottak, kiknek vonásai végre egy alakban egyesültek.

Görög Istenek - HESTIA (VESTA)

Kronos és Rhea leánya, Zeus testvére, a házi tűzhely istennője. Sohasem ment férjhez. Poseidon és Apollo versenyeztek ugyan kezéért, de Hestia Zeus fejére esküdött, hogy örök szüzességben fog maradni. Kevés temploma volt, mert minden ház tűzhelyét Hestia oltárának tekintették.

Görög Istenek - HERA (JUNO)

Kronos és Rhea leánya, Zeus hitvese, a legfőbb női istenség. A költők szenvedélyes, féltékeny, ingerült lénynek festik, ki sokra tartja szépségét s kegyetlenül bünteti azokat, kik bájait ócsárolják, vagy versenyezni merészelnek vele, vagy elhódítják tőle férje szerelmét.