A titok
H.Gábor Erzsébet - A titok
Testem izmos, arcom rózsás,
nem jellemző rám a lógás,
dúl bennem az életerő,
aki mer, csak az a nyerő.
Testem izmos, arcom rózsás,
nem jellemző rám a lógás,
dúl bennem az életerő,
aki mer, csak az a nyerő.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Összes szavazat: 3Felébredt az apró egér,
sokat aludt őkelme.
Korgott nagyot az ő hasa
elindult a kertembe.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Összes szavazat: 1Nézd, újra eljött a csodás tavasz.
Napfény füröszti a kopár dombot.
Ismét dalol már a kis pacsirta.
Kacagó fák növesztenek lombot.
Ki látott már ilyen csuda maskarát?
Kinn, a téren lángra kap a szalmabáb,
elijeszti majd a telet messzire,
ne maradjon hóból, fagyból semmi se.
Erdőkben, s mezőkön élek,
kevés az, amitől félek.
Hiszen bátor s ravasz vagyok,
és ettől csak úgy szárnyalok.
Reggel portyára indulok,
adrenalintól izgulok.
Föld mélyén szendergő,
csillagfürt, ébresztő!
Ébresztő – csing-ling-ling –
szél szárnyán záport hint.