Ady Endre: KARÁCSONY
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszu sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...
Gondolatok a versről – Ady Endre: Karácsony
A „Karácsony” Ady Endre egyik legismertebb és legszebb ünnepi verse. A három részre tagolt költemény egy olyan utazás, amely a falusi karácsony meghitt békéjétől indul, majd a városi ember lelki szomorúságát mutatja meg, és végül egy nagy, emberi összefogásról szóló kívánságban teljesedik ki.
A vers műfaja lírai költemény, amelyben a karácsony nem csak ünnep, hanem lelki állapot: béke, szeretet, tisztaság, vágyakozás. Ritmusa ütemhangsúlyos, népköltészeti jellegű, lassú, ringó, imádságszerű lüktetéssel — ez adja azt a csendes, meghitt hangulatot, amely a vers minden sorából árad.
A költemény tele van hangulatképekkel: harangszó, ének, templomi sor, hóesés nélküli, mégis téli falu. A visszatérő kifejezés: „Az én kedves kis falumban” olyan refrénként működik, amely egyszerre idézi meg a gyermekkort és az otthon biztonságát. A vers első részében a vallás, a hit és a szeretet természetes, közösségi élményként jelenik meg — Ady itt használja a legtöbb megszemélyesítést és bensőséges képet.
A második részben a költői én szembesül a városi élet zajával. Az ellentét – falu csendje ↔ város zaja – a vers egyik legerősebb motívuma. Itt jelenik meg a vágyakozás, a „de jó volna” ismétlése, amely fokozatosan egyre mélyebb sóhajjá válik. A gyermekkor tisztasága hangsúlyos képként tér vissza, amely a hit és megbékélés jelképe.
A harmadik rész már nem csak személyes kívánság: egyetemes üzenet. A „karácsonyi rege”, vagyis mese vagy történet akkor válna igazzá, ha a szeretet valódi tettekben jelenne meg. A vers itt válik tanítássá: a hit, a jóság, a békesség mind olyan érték, amely „át tudná hatni a mindenséget”. A záró sorok egyszerre egyszerűek és megrendítőek:
„Imádni az Istent
És egymást szeretni…”
Ady számára a karácsony nem a díszekről, nem a külsőségekről szól, hanem arról, hogy az ember szívében szálljon béke — gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Fejlesztő feladatok – Ady Endre: Karácsony
1. Megfigyelés és szövegértés
1.1 A vers három részre oszlik (I–II–III). Mindhárom résznek más a hangulata. Írd le röviden:
– az I. rész hangulata:
– a II. rész hangulata:
– a III. rész hangulata:
Fejleszti: lényegkiemelés, szerkezetfelismerés
1.2 – Igaz vagy hamis?
- A vers első részében a falu békés, imádságos hangulatban van. → ___
- A költő jól érzi magát a nagyvárosban. → ___
- A harmadik rész egy vágyott, jobb világról beszél. → ___
Fejleszti: értelmezés
Megoldás: Igaz, Hamis, Igaz
1.3 Nevezd meg három fontos motívumot a versből!
Írd le azokat a visszatérő képeket, tárgyakat vagy gondolatokat, amelyek szerinted meghatározzák a vers hangulatát.
Fejleszti: motívumfelismerés
Megoldás: pl. harang, falu, szeretet…
1.4 Melyik sor érintett meg legjobban? Miért?
Fejleszti: érzelmi tudatosság
2. Nyelvi és ritmusfelismerés
(A vers ritmusa ütemhangsúlyos, imádságos, népdalos jellegű.)
2.1 Keress a versből ismétlést, amely érzelmet erősít! (pl. „De jó volna…”) Írd le!
Fejleszti: stilisztikai érzék
2.2 Egészítsd ki:
„Harang ________, ének ________.”
Fejleszti: ritmus és rímérzék
Megoldás: csendül – zendül
2.3 Nevezz meg egy ellentétpárt a versből!
(pl. falu ↔ nagyváros; béke ↔ zaj)
Fejleszti: költői eszköz felismerés
2.4 Miért erősíti az „Az én kedves kis falumban” refrénszerű ismétlődése a vers hangulatát? Fogalmazz meg 1–2 mondatot!
Fejleszti: ritmus- és szerkezetérzékelés
3. Kreatív kifejezés és alkotás
3.1 Írj 4 soros mini-verset „Karácsony este a faluban” címmel! Legyen benne egy hangulatkép.
Fejleszti: kreatív írás
3.2 Rajzold le a vers I. részét: a templomba induló embereket, a fényeket vagy a harangszót!
Fejleszti: vizuális alkotás
3.3 Játssz el mozdulatokkal egy rövid jelenetet: hogyan indul el a falu népe a templomba?
Fejleszti: dramatikus alkotás, testtudat
3.4 Képzeld el, hogy karácsonyi harang vagy. Mit „üzentél” volna a vers alapján? Írj 2 mondatot!
Fejleszti: fantázia, empátia
4. Logikai és rendszerező gondolkodás
4.1 – Párosító feladat (összekeverve)
Kösd össze, ami összetartozik!
- harang A. vágyott lelki béke
- falu B. hangja imádságra hív
- nagyváros C. zajos, nyugtalan
- rege D. mesévé váló remény
- szeretet E. ünnepi meghittség színtere
Fejleszti: összefüggés-felismerés
Megoldás: 1–B, 2–E, 3–C, 4–D, 5–A
4.2 Tedd sorrendbe a vers gondolati ívét!
(a) A költő vágyakozik a régi ünnepek után
(b) Meghitt karácsony a faluban
(c) Egy jobb, szeretetteli világ reménye
Fejleszti: szerkezeti megértés
Megoldás: b → a → c
4.3 Csoportosítsd a szavakat: „csendül”, „zaj”, „imádkozni”, „szállna”, „üdvözülni”
– Mozgás/hangulat: ______
– Lelki tartalom: ______
Fejleszti: logikai rendszerezés
Megoldás: Mozgás/hangulat: csendül, zaj, szállna | Lelki tartalom: imádkozni, üdvözülni
5. Érzelmi–erkölcsi reflexió
5.1 Miért vágyik vissza a költő a falujába? Írd le a saját szavaiddal!
Fejleszti: empátia, értelmezés
5.2 Mit jelenthet a versben a „gyermek szív”?
Fejleszti: erkölcsi gondolkodás
5.3 Miért lenne jobb a világ, ha a „karácsonyi rege” valóban igaz volna?
Fejleszti: értékítélet
5.4 Szerinted melyik a vers legfontosabb üzenete? (Szeretet, béke, hit, összefogás…?)
Fejleszti: önreflexió
Kvíz – Ady Endre: Karácsony
- Hová indulnak a versben az emberek?
A) piacra
B) erdőbe
C) templomba
D) városba - Mi tér vissza refrénként az I. részben?
A) „De jó volna…”
B) „Az én kedves kis falumban”
C) „Óh, de nagy boldogság”
D) „Harang csendül” - Mit érez a költő a nagyvárossal kapcsolatban?
A) szeretetet
B) büszkeséget
C) zavaró zajt, szomorúságot
D) kíváncsiságot - Mit szeretne visszakapni a költő?
A) a régi játékait
B) a tiszta, gyermeki szívet
C) a városi életet
D) az ünnepi vásárt - Mi a „karácsonyi rege” a versben?
A) egy mesekönyv
B) a szeretetből fakadó változás reménye
C) télapó érkezése
D) a falu legendája - Melyik költői eszköz jellemző a versre?
A) gúny
B) ismétlés
C) paradoxon
D) túlzás - Hogyan ábrázolja a vers a falut?
A) hideg és barátságtalan
B) meghitt és szeretettel teli
C) sötét és üres
D) zajos és zsúfolt - Mi jellemzi a vers ritmusát?
A) időmértékes hexameter
B) ütemhangsúlyos, népköltészeti lüktetés
C) teljesen szabálytalan
D) gyors, pattogó ritmus - Mitől lenne „nem volna más vallás” a világban?
A) új törvényektől
B) több templomtól
C) ha az emberek szeretnék egymást
D) ha több lenne a hó - Mi hozna boldogságot a vers szerint a világra?
A) több ajándék
B) ha a karácsonyi rege igaz lenne
C) új ünnepek
D) nagyobb városok
Forrás: Mesefarm.hu – játékos tananyagok a Galantusz Grafika gondolkodására építve.
A feladatlapok a Mesefarm fejlesztői rendszer részei, szabadon használhatók a forrás feltüntetésével.
Felhasználási feltételek
Értesítést kérek
Jelentés küldése
Saját hozzászólásaim