A biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, a Földünkön található növények és élőlények széles körű változatosságát jelenti, amelyek különböző életformákat és életközösségeket alkotnak.
Ez a sokféleség magában foglalja a fajokat, azok közösségeit és a tájakat, amelyeken élnek. A biodiverzitás nem csupán azt jelenti, hogy számtalan különböző rovar, növény és állat létezik, hanem azt is, hogy mindegyik fajon belül genetikai sokféleség uralkodik. Példának okáért, a méhek esetében több mint 20,000 különböző fajt sorolhatunk fel, mindenikük egyedi és fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában.
De miért is van szükség ennyi fajra? Vegyük például a méheket: a mézelő méhek ugyan finom mézet szolgáltatnak, de ha csak ők léteznének, az katasztrofális következményekkel járna a természet számára. Számos növény, például a lóhere, a borsó és a bab, kifejezetten más méhfajok beporzására támaszkodik. A darazsak és a poszméhek például fontos szerepet töltenek be, amikor a tavasz hideg, és a mézelő méhek még nem aktívak.
A biodiverzitás szintén magában foglalja az élőlények közösségeit, amelyek szimbiózisban élnek egymással, mint például a tengeri kökörcsin és a bohóchal, vagy a fenyőfák és a gombák. A tájak sokfélesége szintén része a biodiverzitásnak, különböző éghajlatokon és földrajzi területeken találunk eltérő élőhelyeket, mint például tűlevelű erdőket, sivatagokat és esőerdőket, amelyek mindegyike otthont ad különféle növényeknek és állatoknak.
A biodiverzitás rendkívül fontos, mert segít a természetnek alkalmazkodni a változásokhoz, stabilizálja az ökoszisztémákat és fenntartja az életet. Az emberi tevékenység, mint az élőhelyek pusztítása, a túlzott halászat és a szennyezés, fenyegeti a biodiverzitást. De mi, mint egyének, tehetünk lépéseket a megóvásáért, például a természet tiszteletével, a takarékos erőforrás-felhasználással, és az újrahasznosítás elősegítésével.
