• ÁLLAPOT: Az afrikai erdei elefántok, kritikusan veszélyeztetett faj
  • Magasság: 8-10 láb, azaz 2,8 és 3m között
  • Súly: 2-5 tonna
  • Élőhelyek: sűrű trópusi erdők

Az afrikai erdei elefántok az afrikai szavannai elefántok unokatestvérei. Nyugat- és Közép-Afrika sűrű esőerdőiben élnek. A sűrű erdős élőhelyeket részesítik előnyben, ami nehezíti a hagyományos számlálást.
Az afrikai erdei elefántok kisebbek, mint az afrikai szavannai elefántok. Fülük oválisabb, agyaruk egyenesebb és lefelé mutat. A szavannai elefántok agyarai kifelé görbülnek. Különbségek vannak a koponya és a csontváz méretében és alakjában is. Az erdei elefántok lassabban szaporodnak, mint a szavannai elefántok. Mára leginkább, Gabonban és a Kongói Köztársaságban élnek. Kisebb populációk pedig más afrikai országokban, mint Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Libéria és Ghánában élnek.
Az afrikai erdei elefántok legfeljebb 20 egyedből álló csordában élnek, és levelekkel, füvekkel, magvakkal, gyümölcsökkel és fakérgekkel táplálkoznak. Mivel az erdei elefántok étrendjében a gyümölcsök dominálnak, ezért döntő szerepet játszanak számos fafaj elterjedésében. Sok fa csírázásához nélkülözhetetlenek. Ezeknek a fáknak a magjai csak azután csíráznak ki, hogy áthaladtak az elefánt emésztőrendszerén.
Mindkét afrikai elefántfajt elsősorban az élőhelyek elvesztése és az élőhelyek felaprózódása fenyegeti az erdők mezőgazdasági, állattenyésztési és emberi infrastruktúra átalakításai miatt.
Az elefántcsontért folytatott orvvadászat jelenti a legközvetlenebb veszélyt az afrikai erdei elefántokra. Populációjuk 62%-kal csökkent 2002 és 2011 között, és ezalatt a faj földrajzi elterjedési területének 30%-át is elveszítette. Mivel ez a csökkenő tendencia folytatódik, az afrikai erdei elefántot 2021-ben az IUCN kritikusan veszélyeztetettnek nyilvánította.
Élőhelyvesztés
Az afrikai elefántoknak minden eddiginél kevesebb helyük van a vándorlásra, mivel a növekvő emberi populáció mezőgazdasági, települési és fejlesztési célokat szolgál. Az elefántok elterjedési területe az 1979-es 7,8 négyzetkilométerről 2007-re valamivel több mint 2,5 négyzetkilométerre zsugorodott. A kereskedelmi fakitermelés, a bioüzemanyag-ültetvények és a kitermelő iparágak, például a fakitermelés és a bányászat nemcsak az élőhelyeket pusztítják el, hanem az orvvadászok számára is megnyitják a távoli elefánt-erdőkhöz való hozzáférést. Mindezek a hatások kisebb területekre szorítják az elefántokat, és akadályozzák az elefántok szabad mozgását.
Az élőhelyeik csökkenésével és az emberi populációk bővülésével az emberek és az elefántok egyre inkább összeütközésbe keverednek egymással. Ahol a gazdaságok határosak az elefántok élőhelyével vagy átszelik az elefántok vonulási folyosóit, így a termések és a falvak károsodása mindennapossá válhat. Ez gyakran konfliktusokhoz vezet, amelyeket az elefántok mindig elveszítenek. Halálozás azonban mindkét oldalon előfordulhat, mivel az embereket eltaposhatják, miközben megpróbálják megóvni megélhetésüket, de a vadőrök gyakran lelövik a „problémás” elefántokat.

Újdonságok? Hüm?

Hagyd, hogy értesítselek téged legújabb eseményeinkről, akcióinkról, kiadványainkról vagy ajánlatunkról.

Hasznos oldalak

0
Megosztás

Tetszik, amit látsz?

Nyomd meg az alábbi gombot, hogy kövess minket, nem fogod megbánni...