• ÁLLAPOT: Kritikusan veszélyeztetett faj
  • NÉPESSÉG: 200-300 egyed
  • TUDOMÁNYOS NÉV: Gorilla gorilla diehli
  • MAGASSÁG: 1.2 – 1.5m állva
  • SÚLY: közel 200 kg

A kutatók az elmúlt évtizedig nem tudták alaposan tanulmányozni a Cross River gorilla elterjedését és egyedszámát. Mivel a gorillák óvakodnak az emberektől, és zord területeken élnek, a kutatók sok gorillát nem tudtak megszámolni. Ehelyett a kutatók közvetett jeleket, például fészekszámot és becsült tartományméreteket használtak annak megállapítására, hogy ezekből a gorillákból mindössze 200-300 maradt a vadonban. A Cross River gorillái legalább 11 csoportban vannak szétszórva Kamerun és Nigéria síkvidéki, hegyvidéki erdeiben és esőerdőiben, amelyek területe kb. 7800 négyzetkilométer.
A nyugati gorilla ezen alfaja megjelenésében nagyon hasonlít a nagyobb számban előforduló nyugati síkvidéki gorillához, de finom eltérések találhatók a koponya és a fogak méretében. A Cross River gorillák egy olyan régióban élnek, ahol sok ember él, akik behatoltak a gorilla területére – erdőket irtanak ki fáért, és mezőket hoznak létre a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. Az erdőkben előfordul orvvadászat. Még néhány ilyen gorillának az elvesztése is káros hatással van egy ilyen kis populációra.
Az állatok védelmére irányuló erőfeszítések a nekik otthont adó erdők védelmére összpontosulnak. A WWF és partnerei Kamerun és Nigéria kormányával együttműködve létrehoztak egy védett területet a Cross River gorillának, amely átíveli e két nemzet határát.

Veszélyek

  • BELTENYÉSZTÉS

A populáció a beltenyészet és a genetikai sokszínűség elvesztését kockáztatja, mivel olyan kevés a Cross River gorilla. Másrészt, olyan csoportokban élnek, amelyek ritkán vagy sosem keverednek egymással.

  • VADÁSZAT

A gorillák vadászata és leölése illegális Kamerunban és Nigériában is, de a vadon élő állatokra vonatkozó törvények betartatása gyakran laza. A természetvédelmi erőfeszítések nyomán a vadászat alacsony szintre esett vissza, de még kevés gorillaelejtés is jelentős hatással lehet az amúgy is kis létszámú populációra.

MIT CSINÁL A WWF

Az elmúlt években a WWF és más nem kormányzati szervezetek együttműködtek fakitermelő cégekkel, a kameruni erdő- és vadvilágügyi minisztériummal és a helyi közösségekkel, hogy előmozdítsák a gorillák erdei otthonának fenntartható kezelését. Ezek az erőfeszítések hozzájárulnak annak biztosításához, hogy a fakitermelő vállalkozások megvédjék a vadfolyosókat, vízi utakat, és hozzájáruljanak az orvvadászat elleni küzdelemhez.

GORILLA élőhelyek

A gorillák, a legnagyobb élő főemlősök. Közép- és Kelet-Afrikában van az élőhelyük. Jól fejlett társadalomban élnek, és gyakran az emberhez hasonló viselkedést és érzelmeket mutatnak, beleértve a nevetést és a szomorúságot is. Az orvvadászat, a betegségek és az élőhelyek pusztítása továbbra is fenyegetést jelent a gorillák számára. A WWF azon dolgozik, hogy új védett területeket jelöljön ki, ahol a populációk gyarapodhatnak.

 Mit esznek a gorillák?

A gorillák főként vegetáriánus étrendet követnek, szárral, bambuszrügyekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak. A nyugati síkvidéki gorillák azonban termeszekért és hangyákért is oda vannak, de feltörik a termeszfészkeket is, hogy megegyék a lárvákat.

A gorillák egyedül élnek?

A gorillák családi kolóniákban élnek, melyek néhány egyedtől több mint 40 főig terjedhetnek. Egy domináns hím vezet és évekig tartja a pozícióját.

Milyen közeli rokonságban állnak az emberek a gorillákkal?

Erős és intelligens állatok, a gorillák DNS-ük 98,3%-ban megegyeznek az emberével. Ők a legközelebbi unokatestvéreink a csimpánzok és a bonobók után.

Milyen fenyegetésekkel néznek szembe a gorillák?

Az orvvadászat, és az olyan betegségek, mint az ebola, nameg az élőhelyeik pusztulása fenyegeti a négy gorilla alfajt. A legtöbb gorilla védett területeken kívül él. A WWF új gorillarezervátumok kijelölésén dolgozik, például Kongóban is.

Milyen nagyra nőnek a gorillák?

A kifejlett hím gorillák akár 200kg-ot is nyomnak, és két lábon állva elérhetik a 1,5m magasságot is. Az érett hím gorillákat „ezüsthátúnak” nevezik a fehér szőrük miatt, amik körülbelül 14 éves korukban fejlődik ki a hátukon.

Milyen gyakran szülnek a gorillák?

A nőstények vemhességi ideje 8,5 hónap, utódaikat több évig nevelik. Általában a nőstények négy-hatévente szülnek egy babát. Ez a lassú népességnövekedés megnehezíti a gorillák számára, hogy kilábaljanak a populációjuk csökkenéséből.

A vadon élő állatokkal kapcsolatos bűnözés hatással van a gorillákra?

A gorillák és más emberszabású majmok illegális kereskedelme Közép-Afrikában elég nagy probléma. A WWF együttműködik partnereivel ennek a kereskedelemnek az ellenőrzésén, és elősegíti a vadon élő állatokra vonatkozó törvények hatékonyabb betartatását.

Újdonságok? Hüm?

Hagyd, hogy értesítselek téged legújabb eseményeinkről, akcióinkról, kiadványainkról vagy ajánlatunkról.

Hasznos oldalak

0
Megosztás