Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb és legősibb ünnepe. Ezen a napon emlékezünk meg Szent István királyról, az ország alapítójáról és az első magyar királyról, aki a kereszténységet meghonosította, és egy erős, összetartó nemzetet teremtett.
Több mint ezer éve, Szent István király bölcsessége és előrelátása vezette Magyarországot a függetlenség és a fejlődés útjára. Az általa meghozott törvények és az ország keresztény alapokon nyugvó szervezete olyan szilárd alapot biztosított, amelyre a magyar nemzet ma is büszkén építkezhet. István király tettei és öröksége generációkon átívelő, és ma is erőt, hitet ad minden magyarnak.
Augusztus 20. nemcsak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyér napja is, amely a föld termésének megáldását, a szorgos munka gyümölcsét és a bőség szimbólumát jelenti. A friss kenyér a megélhetés, a közösségi összetartás és a nemzeti egység jelképe.
Az ünnep központi eleme a tiszteletadás és a hála. Ezen a napon országszerte tartanak ünnepi szentmiséket, kenyérszenteléseket, felvonulásokat és kulturális rendezvényeket. Az esti tűzijáték pedig az összetartozás és a nemzeti büszkeség látványos kifejeződése.
Augusztus 20. üzenete ma is időszerű: emlékezzünk gyökereinkre, őrizzük meg nemzeti értékeinket, és legyünk büszkék arra, hogy egy olyan országot építhetünk tovább, amelynek alapjait Szent István rakta le.
