Fanyar Nyanyar a téli erdőt figyelte az ablakon át. Az apró, tarka pintyek és a cinegék nagy örömmel fogyasztották az erdei házikó előtti etetőből a friss almaszeleteket és a megmaradt banánhéját, és vidáman rebbentették fel szárnyaikat, amikor megérkezett a fekete rigó.
Pöttyön innen, pacán túl, ott valahol, igen pont ott élt Pacni király lányával, Pöttyikével.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy falusi házikó, abban élt egy asszony a férjével. Az asszony minden reggel, miután a férje napszámba ment, elment vásárolni.
Bercinek, a százlábúnak, kezdetekben volt némi lelkiismeret-furdalása.
Hétországra szóló lakodalomra készülnek a törpe király udvarában. A király aranyhajú lánya a menyasszony, egy kis vitéz törpe herceg a vőlegény.
Sok száz évvel ezelőtt Udvarhelyszék földjén élt egy gyönyörű szép özvegyasszony, Rapsóné. Korán elhalt férje nagy vagyont hagyott az asszonyra, így aztán Rapsóné nem csak szép volt, hanem mérhetetlenül gazdag is.
(Arab mese.)
Volt egyszer egy király s annak egyetlenegy fia. Mikor ez a fiú megszületett, a király egy üvegpalotát építtetett s a gyermeket a dajkájával együtt abba a palotába költöztette.
Sűrű erdő közepén, kék tavacska mellett, égbetörően magas hegy gyomrában, tágas barlangban éldegélt a medvecsalád: Pása, a folyton dörmögő medve papa, Dása, a mindenkihez barátságos medve mama, és huncut kicsi medvebocsuk, Másenka.
A városka állatkertje kicsi volt, mint maga a város.
A célja ugyanakkor nagy volt. Mégpedig az, hogy a gyerekeknek segítséget nyújtson az állatvilág jobb megismeréséhez. A kifutókban elsősorban olyan élőlényeket mutattak be, amilyenekkel a városi fiatalok a hétköznapokban ritkán találkoznak: tehenet, lovat, birkát, kecskét, azután a baromfiudvar lakóit, kakast, tyúkot, gyöngytyúkot, libát és kacsát.
Ez a történet egy aprócska nyúlról szól, aki bátorságával és arany szívével legyőzte önmagát!
Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember meg egy szegény asszony. Nem volt nekik egy csepp gyermekök sem, pedig az asszony mindig azon sírt-rítt, mindig azon kérte az Istent, hogy áldja meg őt egy fiúgyermekkel.
A kis vadcseresznye igazán véletlenül, afféle „talált gyerekként” került az erdőbe.
